Az előző év utolsó hónapja azonban több tekintetben is rendkívülinek számított az állami gazdálkodás terén: akkor számolták el a megyei önkormányzatok csaknem 200 milliárdos adósságának konszolidációját, jutott 50 milliárd a MÁV-nak is, az MFB tőkehelyzetét 120 milliárd forinttal erősítette meg a kormány, és egy brüsszeli döntés miatt esedékessé vált áfa-visszautalások is ekkoriban terhelték a büdzsét – derül ki a kormány által egy éve kiadott költségvetési jelentésből.

Ezek vagy ehhez hasonló hatású tételek az idén is torzítják a mutatót, például a települések adósságrendezése, ami mintegy százmilliárd forint átvételét jelenti, ám ez az államháztartás egészének szintjén nem repíti el a deficitet, hiszen csak két alrendszer közti pénzmozgásról van szó (ugyanez volt a helyzet egyébként a megyei önkormányzatokkal is tavaly, ám akkor több más intézkedés dobta meg a hiányt). Így – figyelembe véve, hogy decemberben általában jelentős szufficit keletkezik a költségvetésben az ilyenkor esedékes adófeltöltések miatt – tulajdonképpen elégedetten dőlhetnének hátra a nemzetgazdasági tárca munkatársai, meglesz a tervezett hiány.

Izgulnivaló azért maradt. Több adónem esetében ugyanis erősen kétséges, hogy befolyik-e a tervezett bevétel. A társasági adónál például elég valószínű, hogy lesz elmaradás: ha most decemberben ugyanannyi adó folyna be, mint tavaly, akkor csak itt ötvenmilliárdos lyukkal kellene számolni. Egyébként általában elmondható a gazdálkodó szervezetek, vagyis a cégek, vállalkozások által teljesítendő közterhekről, hogy a gazdaság helyzete miatt nem tudják maradéktalanul befizetni a tőlük várt adót.

A szaktárca szerint nincs ok aggodalomra, nem lépjük túl a 2,7 százalékos hiánycélt. A várható bevételi elmaradásokról, azok okairól egyébként kikértük a Nemzetgazdasági Minisztérium véleményét, várjuk a választ.