Jövőre azonban, bárhogy alakuljanak is a megbeszélések, mindenképpen megpróbálkozik külföldi források bevonással – derült ki az ÁKK tegnapi sajtótájékoztatóján. „Az IMF-megállapodás megkötése ebből a szempontból ma már nem annyira kardinális, mint korábban volt. Nem számítunk arra, hogy a hozamfelárak emelkednek, ha a tárgyalások elhúzódnak” – indokolta Borbély László András, a szervezet általános vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta: azzal kalkulálnak, hogy előbb vagy utóbb létrejön a megegyezés az IMF-fel, ám a megállapodásnak akkor sem lesz közvetlen finanszírozási szerepe. Azt is egyértelművé tette, hogy erre a forrásra kizárólag biztonsági tartalékként gondolnak.

A vezérigazgató-helyettes kiemelte: jövőre 5,1 milliárd euró értékű, devizában kibocsátott állampapír jár le, ezt elsősorban a nemzetközi piacról szeretnék megújítani. Ehhez 4-4,5 milliárd euró értékben akarnak devizakötvényt piacra dobni. Az összeg egyelőre azért nem konkrét, mert a mennyiség attól függ, hogy a lakosságnak szánt eurókötvényekből mennyit sikerül értékesíteni, és ezen fölül mennyi pénzt tud lehívni Magyarország az Európai Beruházási Banktól (EIB) a számára elkülönített fejlesztési hitelkeretből. Arra a kérdésre, hogy mikorra időzítenék a devizakötvények kibocsátását, Borbély László András úgy válaszolt: minél hamarabb, ezért az ehhez kapcsolódó, a befektetők érdeklődését felkelteni hivatott roadshow-t vélhetően az első negyedévben megtarják. A magyar állam egyébként nemrég már tesztelte, milyen lenne a fogadtatása egy kötvénykibocsátásnak. Az Eximbank december elején 500 millió dollár értékben ötéves lejáratú dollárkötvényt dobott piacra. Az akció sikeres volt, a papírokat jelentős túljegyzés mellett, hat százalék alatti átlaghozamon jegyezték le a befektetők.

Az ÁKK az idei 4907 milliárd után jövőre 5896 milliárd forint értékben tervez kibocsátást: kincstárjegyből és lakossági állampapírokból nagyjából annyit vonnak be, mint az idén, míg a forintállampapírokból kevesebbet, ezt és a finanszírozási igény növekedését a devizakötvényekből fedezné a szervezet. A nagyobb forrásbevonásra azért van szükség, mert az ideinél több államadósság jár le jövőre, 5117 milliárd forint, szemben a 2012-es 4495 milliárddal.