Még nem lesz könnyebb
Akárcsak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem fogadhatta el a meghívást, s így nem hallhatta, hogy természetesen nemcsak – mint Várhegyi Éva megfogalmazta – a „bankrablás” kártékony hatásairól esett szó, hanem a gazdaság rossz állapotáról, a kompromisszumkeresés szükségességéről is.
– A kompromisszum, a párbeszéd, a reform, a szabad szellem a Pénzügykutató éltető ereje – mondta Lengyel László elnök-vezérigazgató, s csatlakozott gondolataihoz a 91 éves Kopátsy Sándor, a társaság első igazgatója is, aki szerint nem lehetséges úgy kormányozni, ha nem jön létre egyezség a „népi középjobbal”. Gombár Csaba pedig azon töprengett, mi lehet az oka annak, hogy a politikai rendszer nem, de működési módja megváltozott. A választ az Orbán-kormány azon víziójában véli megtalálni, amely szerint a reagani–thatcheri kor után az egyenlőbb elosztás és a kollektivitás iránti igény erősödik a társadalomban.
A kompromisszum hiányát, a szándékok hiábavalóságát jelképezte ugyanakkor Patai Mihály, aki a Magyar Bankszövetség éléről azért távozott nemrég, mert a kormány felrúgta a pénzintézetekkel kötött megállapodást. Ezt nem hozta szóba, inkább összefoglalta, milyen sokkok érik a bankokat és ezáltal persze a gazdaságot is. Összeomlott a jelzálog-hitelezés, nincs ingatlan- és projektfinanszírozás, az önkormányzatok költségvetése bizonytalan, a bankadó magasabb lesz a tervezettnél, és jövőre jön a tranzakciós illeték is. Elmondta: egyes ügyfelek már Bécsbe és Pozsonyba helyezték át az euróalapú finanszírozásuk intézését. S egy vállalatnál már felvetették: inkább készpénzben fizetnék a bért, mert ezt kéri a szakszervezet. Ennek következtében további fiókokat kell bezárni, tovább apad a létszám, amely a bankrendszer egészében már így is hétezer fővel csökkent.
Az állam – folytatta Várhegyi Éva – immár tőkét von el a bankoktól, emiatt is megingott a külföldi bizalom. A huszonöt évvel ezelőtti bankreformhoz, a kétszintű bankrendszer létrehozásához képest most ellenreform zajlik, s a piacgazdasági intézmények lerombolásának kitüntetett céltáblája a bankszektor. A mai politikai vezetésnek – vonta le következtetését Várhegyi Éva – az egyszintű bankrendszer felelne meg leginkább, amelynek révén ezen szféra kormányzati függőségét vissza lehetne állítani.
Aggodalommal tölti el Kupa Mihályt is, hogy az állam bevonul a gazdaságba, a költségvetési elosztás mértéke megint a GDP ötven százaléka fölé kapaszkodott, s egyre centralizáltabb a döntéshozatal. A volt pénzügyminiszter úgy látja, jövőre megismételjük 2012-t, a gazdaság csak vánszorog, a beruházási ráta olyan alacsony, hogy a pótlást sem fedezi, a külföldi működőtőke-beáramlás szabad szemmel nem is látható. A kormány 62 adónemet működtet, elfojtja a növekedést, de növekedés nélkül újabb és újabb bevételi forrásokat kell keresnie.
A lehetséges növekedési ütem megfeleződött – derült ki Csillag István volt gazdasági miniszter elemzéséből, amely szintén érintette a magas újraelosztásból fakadó növekedési aggályokat. Ő is, akárcsak mások, bemutatta, miként marad le a régiós összevetésben Magyarország, például a növekedési ütemet vagy éppen a vállalati hitelezés irányát illetően.
