Az erről szóló javaslatot Balázs József fideszes országgyűlési képviselő nyújtotta be a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomaghoz, és azzal együtt hétfőn a hosszabbítást is elfogadta a parlament.

A jelentkezési határidő meghosszabbítására azért volt szükség, mert eddig a vártnál jóval kevesebben éltek a lehetőséggel. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az arra jogosult mintegy félmillió szerződésből október végéig alig 90 ezernél kötötték meg az erről szóló szerződést. Bár az év vége közeledtével a bankok a kereslet élénküléséről számoltak be, a részvétel valószínűleg így sem haladja meg a 40 százalékot, miközben előzetesen 75-80 százalékos érdeklődéssel számoltak a pénzintézetek és a kormány is.

Az árfolyamgát lényege, hogy legalább három évig, de legfeljebb 2017 közepéig az euró esetében 250, a svájci franknál 180, míg a japánjen-hiteleknél 2,5 forintos árfolyam mellett törlesztenek az adósok. A rögzített és a tényleges árfolyam különbözete egy gyűjtőszámlára kerül, de csak a hitel kamatrésze, a tőkét a bank és az állam átvállalja, s az árfolyamgát lejárta után, a hitellel együtt kell visszafizetni. Becslések szerint a konstrukciót a devizahitelesek 90 százalékának megérné igénybe venni.