A sorozat várhatóan nem szakad meg, a lapunk által megkérdezett elemzők szerint hónapról hónapra közelebb kerülünk a külsős tagok szerint megfelelőnek számító 4,5-5,0 százalékos kamathoz. Ilyen ütemben márciusra elérhetjük az öt százalékot. Simor András jegybankelnöknek így jó esélye van arra, hogy hivatali ideje hátralévő részében minden hónapban neki kell bejelentenie egy olyan kamatcsökkentést, amelyet nem szavazott meg.

A nagy menetelésben az sem gátolja meg a kamatcsökkentés mellett szavazókat, hogy a jegybank legfrissebb inflációs jelentése szerint hiába szorítja le a kormány mesterségesen (a rezsi tízszázalékos csökkentése vagy a vártnál alacsonyabb jövedékiadó-emelés) az inflációt, a gazdaságban mégis jelen van az inflációs nyomás.

Ezt a monetáris tanács kamatcsökkentésre szavazó külsős tagjai nem így látják, szerintük van akkora tartalék a gazdaság kínálati oldalán (tehát van akkora kapacitásfelesleg a cégeknél), hogy ilyen hatással ne kelljen számolni. S mivel a fogyasztás sem kezd régen látott vágtába, szerintük nem lesz, ami felhajtsa az árakat. A jegybanki jelentés a következő két évben sem vár érdemi bővülést a foglalkoztatásban. Erre is visszavezethetően a jelentés szerint jövőre 0,5 százalékkal bővülhet csak a gazdaság, majd 2014-ben 1,5 százalék lehet a GDP-növekedés.

A belsősökhöz tartozó jegybankelnök a tegnapi tájékoztatóján arról is beszélt, milyen együttműködést tart elképzelhetőnek a kormány és a jegybank között. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanis nemrég arról beszélt egy rádióinterjúban, hogy új stratégiai szövetségre van szükség. Erre úgy reagált két példát megemlítve Simor, hogy a bankszövetségféle együttműködés elfogadhatatlan, a Médiatanács-féle pedig méltatlan lenne a jegybank számára. Egyben jelezte, hogy várják a kormány képviselőit, a mandátumából hátralévő több mint két hónap alatt is lehet szerinte egyeztetni. Hozzátette: az elmúlt időszakban számos alkalommal kereste meg javaslataival a kormányt – például arról, hogy miként lehet mozgásba lendíteni a lakossági hitelezést –, de a legtöbb esetben válaszra sem méltatták.

Simor mandátumának márciusi lejárta után új elnök érkezik, akinek a személyéről az a piac egységes véleménye, hogy a kormányhoz erősen kötődő jelöltre érdemes számítani. Szóba kerülhetnek még technokraták (mint Pleschinger Gyula, Matolcsy államtitkára) vagy akadémikus típusú szakemberek is, de rájuk igazából senki sem számít. Egy a kormány és a jegybank kapcsolatát belülről ismerő forrásunk úgy fogalmazott: „Azt nem tudom, végül kire esik a választás, de abban száz százalékig biztos vagyok, hogy Orbánhoz nagyon lojálisnak kell lennie, mert ez mindig nagyon fontos – ha nem a legfontosabb – szempont volt más intézmények élére történő kinevezésekkor.”

Korábban Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Matolcsy neve merült fel lehetséges jegybankelnökként, ám az első kettő cáfolta, hogy ilyen felkérést kapott volna, illetve azt elfogadná, míg Matolcsy erről úgy nyilatkozott, hogy „egyelőre” nem keresték meg ezzel az ajánlattal. Matolcsy Orbán Viktor szempontjából tökéletes miniszter, hiszen olyan gazdaságpolitikát képvisel, amelyet a kormányfő akar, de ha Matolcsy befejezettnek tekinti miniszteri „életművét”, akkor új célokat az MNB élén kereshet. (Az első Orbán-kormányban volt hasonlóra példa, hiszen Járai Zsigmond a pénzügyminiszteri tárcát cserélte fel a jegybankelnökivel.)

A tegnapi állampapír-aukción egyébként semmi jele nem mutatkozott annak, hogy a befektetők kerülnék a magyar eszközöket. A három hónapos diszkontkincstárjegyből a felajánlott 50 milliárd forintra 173,2 milliárdnyi ajánlat érkezett, amiből 75 milliárd értékben fogadtak el ajánlatot. Az 5,63 százalékos átlaghozam alapján a piac további kamatcsökkentéseket vár.