A forintárfolyam mind ez ideig viszonylag szilárdnak látszott, a kamat alacsonyabb, a csődkockázati felár csökkent, akárcsak az államkötvények hozama. A reálgazdaság helyzete azonban rossz, rosszabb, mint az év elején volt. Idén viszonylag mély recesszióba sodródott a gazdaság, visszaesnek a beruházások, s nemigen látszanak a jelei annak, hogy a növekedés megindulhatna. Ebben egyetértettek a három nagy kutatóintézet szakértői, akik a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén ismertették prognózisaikat.

Kisebb vita a jegybank friss inflációs előrejelzése kapcsán bontakozott ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatcsökkentő ülése után ismertette új prognózisát, amely szerint ötről 3,5 százalékra vitte le az inflációs becslését 2013-ra, s ez némi megütközést keltett. Hiszen a Pénzügykutató, a Kopint-Tárki és a GKI is öt százalék körüli árindexet vetít előre, akárcsak a kormány. Igaz, Petschnig Mária Zita, Palócz Éva és Vértes András a három intézet képviseletében is úgy fogalmazott, hogy számításaik szerint 4,5-4,8 százaléknál alacsonyabb iram nemigen képzelhető el.

A három intézet közül a GKI már egy évvel ezelőtt abból indult ki, hogy idén másfél százalékkal csökken a nemzeti össztermék (GDP), a másik két kutatócsoport fokozatosan módosította lefelé az előrejelzését. Jövőre stagnálást várnak, s mindhárman arra számítanak, hogy csökkennek a beruházások is, két-öt százalékkal.

A három közgazdász felidézte, hogy a kormány még 2011-ben abból indult ki: 2012-ben akár háromszázalékos növekedés is összejöhet. Erre annak kapcsán emlékeztettek, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter a hét végén egy rádiónyilatkozatában felvetette: 2013-ban a gazdaság a kormányzati 0,9 százalékos növekedési várakozásnál is jobban teljesíthet, mert az autógyárak termelése új fokozatba kapcsol, megindul a banki hitelezés, az Eximbank által felvett hitellel is serkenteni lehetne a növekedést, és új otthonteremtési terv is készül.

Az elemzők viszont úgy látják: az autó gyárak termelése a GDP-hez keveset ad hozzá, a bankok nemhogy nem látják esélyét a hitelezés növelésének, de inkább további szűkítés várható. Az Eximbank hiteleinek hatása is elenyésző lesz, miközben a lakosság egyelőre nem akar eladósodni.

– A beruházások, a hitelezés élénkítésének jelei nem látszanak, hiányzik a külföldi tőke bizalma – mondta Palócz Éva. – A kormány a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésében találta meg a horgonyt, idén papíron 2500 milliárd forintra rúgó kiigazítást hirdetett meg, hogy végül ne legyen szükség az IMF hitelére. A megszorításra pedig azért is szükség van, mert a finanszírozás, amely ma ha valamivel olcsóbb is, továbbra is drága, régiós összevetésben is, s ez sokba kerül – jegyezte meg Vértes András. – A kormány gazdaságpolitikája meggyengítette a növekedési alapokat –tette hozzá Petschnig Mária Zita.

Meddig tarthat a jegybanki kamatcsökkentési ciklus? A pénzügykutatós Petschnig Mária Zita szerint a jegybank hitelességvesztési pályára került, s ezt a jelenséget felerősítik a gazdasági miniszter stratégiai partneri viszonyt vizionáló nyilatkozatai. A GKI-tól Vértes András úgy látta: az alacsonyabb kamat nyomán olcsóbb az állam finanszírozása, de az üzleti élet ebből semmit sem érez. Ráadásul a piac bármikor meggondolhatja magát.

A rendezvényre nem fogadta el a meghívást a Századvég, amely előrejelzését inkább egy tegnap kiadott közleményben ismertette. E szerint idén másfél százalékkal csökkenhet, jövőre 0,3 százalékkal bővülhet a GDP a romló európai konjunkturális helyzet és a gyenge belső piac miatt.