A lottóval sem nyernek a boltok
A dohány-kiskereskedelem államosítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly úgy harangozta be, hogy öt-hatezer kisvállalkozó – köztük tartós munkanélküliek vagy csökkent munkaképességűek – vághatnak majd bele önálló üzletbe. Piaci szereplők azonban ezt kommunikációs lózungnak vélték, mert nem reális, hogy teljesen szakképzetlen, gyakorlatlan munkavállalók egyik napról a másikra önálló üzletet nyissanak.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületénél is úgy vélik, fontos, hogy a dohánykereskedelemmel olyanok foglalkozzanak, akik működő üzleti modellt tudnak letenni az asztalra, és rendelkeznek a kereskedéshez szükséges pénzügyi feltételekkel. Úgy tűnik, ezek az érvek megértésre találtak a törvényhozóknál. A trafiktörvény most elfogadott módosítása szerint a dohánykereskedelem jogosultságát elnyerő pályázó csak úgy kaphat dohánykereskedelmi engedélyt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ha már rendelkezik üzlethelyiséggel.
Erre viszont kevés idejük van a pályázóknak. Novemberről decemberre tolták ki a pályázati kiírást, de közben a „nemzeti dohányboltok” nyitásának július elsejei határideje nem változott. Magyarul: a pályázatok elbírálása után elvileg egy-két hónapja maradna a győztesnek, hogy a cigarettaárusításhoz szükséges kereskedelmi ingatlanhoz jusson. Ezért a pályázaton jobbára annak érdemes elindulnia, aki eleve rendelkezik ilyen üzlet bérleti jogával.
A törvénykezési véghajrában született módosítások azt jelzik, hogy a törvényhozók rájöttek, talán túl szűkösre szabták az üzletek profilját. Szakmai figyelmeztetések szerint pusztán cigarettaértékesítéssel még az alacsonyra belőtt – évi 100 és 240 ezer forint közötti – koncessziós díjak mellett sem lehet majd talpon maradni. A cigaretta kiskereskedelmi árát ugyanis a gyártók állapítják meg, s igen kicsi, néhány százalékos az árrés a terméken.
Eddig a kereskedőknek a cigarettaárusítás csak úgy volt kifizetődő, hogy a gyártók külön marketing- és egyéb eladásösztönző hozzájárulásokat fizettek. Ennek azonban véget vetett a trafiktörvény, amely megtiltotta a szaknyelven szponzorációnak nevezett gyakorlatot. A dohányboltokba végül bekerült a lottó- és sorsjegyárusítás, továbbá a fogadásszervezés, de az még nincs lefutva, hogy az EU ezt engedélyezi-e. Ráadásul ha az unió rábólint is, továbbra is kérdéses marad, hogy ezzel tényleg jó üzletté válik-e a nemzeti dohánybolt.
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a szerződött partnereiknek a lottószelvény- és sorsjegyárusításhoz szükséges online terminált és az adatátvitelhez szükséges kapcsolatot térítésmentesen biztosítják, ám a vállalkozó partnereknek az értékesítési szerződés megkötéséhez le kell szurkolniuk egy legalább 200 ezer forintos óvadékot is. (És nem ez lesz az egyetlen pluszköltség: a Magyar Közlönyben hétfőn megjelentek szerint a dohánykereskedelmi tevékenység engedélyezéséhez – a vámhatóság által lefolytatott eljárásokért – 27 500 forintot kell fizetni, az engedély módosításáért pedig – ha aktuális lesz – 14 ezer forintos díjat kell átutalni.)
Ezenfelül a szerencsejáték-szervezőnél megjegyezték: célszerű tájékoztatást kérni a társaságtól arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a forgalmazónak. Az állami játékszervező a csatlakozási kérelmeket meghatározott szempont szerint vizsgálja, annak érdekében, hogy mindkét fél számára előnyös partneri kapcsolat jöhessen létre. Minden esetben vizsgálják például az üzlet elhelyezkedését: az új csatlakozási kérelmek elbírálásakor tekintettel kell lennie a meglévő partnerei üzleti érdekeire is, ennek megfelelően szempont a már működő üzletek távolsága is.
Vélhetőleg a szerencsejáték-kereskedelem körüli bizonytalanság is közrejátszott abban, hogy nemrégiben kormányzati berkekben ismét felröppent az alkoholkereskedelem államosításának az ötlete. Arra a felvetésünkre, hogy a későbbiekben bővülhet-e újabb termékekkel – például alkohollal – a dohányüzletek kínálata, Gyulay Zsolt, a dohánymonopóliumot irányító Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója csak annyit közölt lapunkkal: „Ennek a kérdésnek az eldöntése a törvényalkotó feladata, aki, ha úgy látja jónak, akkor bizonyára megvizsgálja ennek lehetőségét.”
Árusítás pult felett
A trafiktörvény megalkotói számára komoly presztízsveszteség lenne, ha kevesen jelentkeznének a pályázatra. A törvényalkotók azzal az eshetőséggel is számoltak, hogy bizonyos területeken még így sem sikerülhet kiosztani a koncessziót. Erre szolgál a trafiktörvény azon passzusa, amely szerint ebben az esetben a már meglévő élelmiszer-kiskereskedéseknél marad a cigarettaárusítás, amiről pályázat nélkül döntene a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Ráadásul ezekben az üzletekben nem kellene pult alá rejteni a cigarettát, hanem gyakorlatilag ugyanúgy árulhatják a füstölnivalót, mint eddig.
