Kicselezné Brüsszelt a Gyulaiért az állam
Legfrissebb információink szerint komolyan szóba került, hogy a korábbi ígéretek ellenére magára hagyják a társaságot, de egy halvány reménysugár azért még él, hogy a felszámolás alatt életben tartják a Gyulait, vagyis életet lehelnek a cégbe.
Utóbbi csak úgy lehetséges, hogy ne ütközzön az EU normáiba, vagyis ne minősüljön állami támogatásnak a mentőöv – ami nem egyszerű feladat. A megoldás magvát a miniszterelnökséget államtitkárként vezető Lázár János hétfői nyilatkozatában kell keresni: szerinte „a kabinet és az érintett önkormányzatok megmentik a gazdasági nehézségekkel küzdő húsipari cégeknél dolgozók munkahelyét.”
Mindez nem pusztán a politikai egységet mutató, barokkos kormánypárti szófordulat volt. Az elképzelés szerint ugyanis pont az uniós tilalomfák kikerülése érdekében a önkormányzatoknak (reálisan a kaposvárinak és a pápainak) kell felmutatniuk a megoldási javaslatot. Mégpedig olyképpen, hogy a helyi önkormányzatok tulajdont szereznének a pápai és a kaposvári húsüzemben, majd a kabinet a felhasznált pénzügyi forrás nagyságában valamilyen formában „kárpótolná” az önkormányzatokat. Arról nem beszéltek forrásaink, hogy ennek mi lenne a technikája, ám megjegyezték, sokféle variáció létezik. Hangsúlyozták, hogy mindenképpen szükség lesz a tulajdonosok együttműködésére.
A Gyulai helyzete speciálisabb: a cég ellen a közelmúltban elindult a felszámolás, így itt más megoldásra lesz szükség. Például a helyi önkormányzat alapíthat egy társaságot, amely „bérelné” az új állami felszámolótól az üzemet, amely így forráshoz jutna. Felszámolási kérdésekben jártas szakemberek e tervről úgy vélekednek, hogy átmehet Brüsszelen, hiszen az „önkormányzatok függetlensége az unióban is létező státusz”. Ezért nem jöhet szóba például az MFB Invest, mert az általa folyósított pénz közvetlen állami támogatásnak minősülne.
A húsipari társaság tehát akár újra felpörgetheti termelését, ám ettől még nem oldódik meg az a gond, hogy kilátástalan a piac, ahova szállítana. A ágazat nehézségei közismertek, ezért a cég a megmentése ellenére hamarosan ismét a jelenlegihez hasonló helyzetben találhatja magát.
Nem kizárt, hogy erről tapasztalatunk végül a Gyulai esetében nem is lesz, csak a másik két vállalattal kapcsolatban. Lapzártánkkor ugyanis már olyan hírek jutottak el hozzánk, hogy mégsem indítják újra a Gyulai Húskombinátot, ellenben végrehajtják a felszámolást, értékesítik a vagyonelemeket. Kormánydöntést ez ügyben nem jelentettek be szerdán, s tudomásunk szerint nem arról van szó, hogy erről nem kommunikált a kormány, hanem arról, hogy nem dőlt el, mi lesz a cégek sorsa. Tudomásunk szerint a kormány arra vár, hogy dűlőre jusson az önkormányzatok, a tulajdonosok és a kormány képviselőjéből álló bizottság. Irányelvként azt fogalmazta meg a kabinet, hogy a dolgozók foglalkoztatását mindenképpen meg kell oldania az önkormányzatoknak, akár „egyéb módon is”, semmint a húsipari cégeknél.
Amennyiben a Gyulai sorsa mégis a felszámolás lesz, akkor az roppant kínos helyzetbe hozza a kormányt, ugyanis a sok fogadkozás és a miniszterelnöki utasítás ellenére sem tudnák megmenteni a céget. Rosszul festene a sajtóban a 300 ember végleges elbocsátásának a híre – amelyről a jelenlegi felszámoló egyébként már döntött, s amely miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium dörgedelmes közleményt tett közzé –, főleg, hogy a délkeleti országrészben nem könnyű egy húsiparban jártas szakembernek munkát találni.
Csere a felszámolóknál
Jelenleg a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. látja el a felszámolással összefüggő feladatot, ám időközben az állam húszmillió forint jegyzett tőkével létrehozott egy új felszámolócéget – a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft.-t –, amely a stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalkozásoknál végzi majd el ezt a munkát. Az NRN-hez egy héten belül átkerülhet információink szerint a Gyulai felszámolási eljárása.
Kovács Csaba, az NRN vezetője lapunk érdeklődését azzal hárította el, hogy az ügy még „kiforratlan állapotban” van.
