A sűrű ködben leáll a reptér

Vizsgálat indul a múlt pénteki, Liszt Ferenc repülőtéri zár ügyé ben, s ennek nyomán a hazai repülőskörökben sokan már a tenyerüket dörzsölik, megelőlegezve a Budapest Airport felelősségre vonását, s tényként kijelentve kártérítési felelősségét. Lapunk információi szerint nemcsak a Légügyi Hivatal indított vizsgálatot, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél is elemzik a történteket.

De nem a toronyban történtek, az áramkimaradás miatt vannak gondjai a reptérnek: a fénysorok állapota miatt az üzemeltető néhány hete egy kategóriával visszaminősítette a korlátozott látási viszonyok közötti leszállás szempontjából a repteret. A jelenleg érvényes kategória (ICAT CAT IIIA) már nem teszi lehetővé a leszállást sűrű ködben.

A reptérzár kapcsán indult vizsgálatot 60 napos határidővel végzi a Légügyi Hivatal, de tisztázásra vár, hogy ez nemzetközileg elfogadott eljárás lesz-e, amely hasonlatos a légi balesetek kivizsgálásához, s amelynek nyomán nemzetközileg érvényes ajánlásokat tehetnek a biztonsági szervezetek a hasonló esetek elkerülésére. Úgy tudjuk, erre nehéz egyértelmű igennel válaszolni.

A repülőtér üzemeltetője mindeddig nem ismerte el a felelősségét, igaz, nem is hárította el azt. A vizsgálat indulására Hardy Mihály, a cég közkapcsolati igazgatója nem kívánt reagálni. Lapunk úgy értesült, hogy a reptérzár másnapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szakemberei is megjelentek a helyszínen, s fényképeket készítettek. Az MNV illetékesét lapzártánkig nem értük el, így nem tudjuk, mi volt a céljuk evvel, de az eset felveti a kérdést, hogy a Budapest Airport betartotta-e a privatizációs szerződést a torony karbantartása során: vagyis elég pénzt fordított-e az állagmegóvásra, valamint a rendszerek folyamatos működtetésére. Úgy tudjuk, a privatizációs szerződésben meghatározták, hogy a létesítményekre az amortizációval azonos összeget kell fordítani, valamint biztosítani kell a folyamatos működést.

Hardy Mihály lapunknak korábban azt mondta: a fűtésrendszert tesztelték a fűtési szezon előtt. Mint azóta kiderült, a fűtési rendszer hőcserélője hibásodott meg, ami miatt forró gőz árasztotta el azon helyiségeket, ahol az elektromos rendszer a bejövő nagyfeszültségű áramot átalakítja. A gőz lecsapódott, s vízzel telt meg a kettőzött elektromos rendszernek helyet adó épületrész. Az üggyel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonú Hungarocontrol (HC) bérlője a toronynak, az infrastruktúra üzemeltetése a Budapest Airport feladata. A légiforgalmi szolgálat a közműszolgáltatásokat, így a szünetmentes áramot is, a repülőtér üzemeltetőjétől vásárolja (úgy tudjuk, hogy a fizetendő bérleti díj meghaladja a Belvárosban megszokott irodabérleti díjakat).

A HungaroControl az áramellátás összeomlása után saját rendszerével tudta üzemeltetni az irányítást, csak azt követően döntöttek a torony leállításáról (a berendezések védelme érdekében), hogy világossá vált: hosszabb lesz az áramkimaradás. Életveszély így nem állt fenn, különösen mert a HungaroControl saját szünetmentes tápegységeiről képes volt megszakítás nélkül biztosítani a rádió- és telefonkapcsolatot. A HC a harmincéves torony állagát már többször kritizálta.

A leromlott műszaki állapotú torony felújításra szorul, a rekonstrukció a repülőtér üzemeltetőjének feladata – írja a szaktárca. A Budapest Airport eközben a nagyobb kapacitású berendezések telepítésével egy megerősített áramellátási rendszer kiépítésén dolgozik. A HC és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala pedig újragondolja a torony biztonságos energiaellátását.

Elfáradt utasok a zár idején
Elfáradt utasok a zár idején
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.