Az adóhatóságnál megkeresésünkre későbbre ígértek összesítést, arra azonban felhívták a figyelmünket, hogy a bejelentkezés december elsejei indulása óta történt jogszabályváltozások késleltethetik a vállalkozások döntését. Így például a kivába lépés határidejét kitolták január közepére.

Dávid Ferenc tapasztalatai szerint „óriási” hezitálás folyik a vállalkozásoknál, mindenki számol, hogyan jár jobban. A munkaadói oldal prominens alakja ezért arra számít, hogy az új adókba fokozatosan lépnek majd be a vállalkozások, nem egyszeri nagy rohammal térnek át a kivára, katára. Adóügyekben illetékes kormányzati forrásaink szerint nem lenne meglepő, ha a kezdeti óvatosság után valamikor február–március táján lépnének be nagyobb tömegben a kata alá a vállalkozások, akik addig „megfigyelő” státuszban kivárják, hogyan is működik a gyakorlatban ez az adóforma a többieknél. Mivel a katába való belépésre nem évente egy alkalommal van mód, hanem bármelyik hónapban hozhat ilyen döntést a vállalkozó, ezért nem kockáztat sokat, aki nem ezzel az adóval indítja az új évet.

Ezenkívül még azt is megemlítették forrásaink, hogy a kata adminisztrációja pofonegyszerű, amiért a könyvelők nem kérhetnek el akkora összeget, mint normál adózás esetén, ezért van olyan szakember, aki nem kellő mélységű tájékoztatást ad ügyfelének a katával kapcsolatos tudnivalókról.

Kormányzati várakozások szerint egyébként mintegy 500 ezer vállalkozás választhatja az új kisadókat. Közülük a katásokat hidegen hagyja a jövő évre szóló minimálbér-megállapodás, ezek a vállalkozások ugyanis a főállású katás után 50 ezer forint befizetésével letudták közteher-viselési kötelezettségüket, mégpedig 81 300 forintos járulékalap szerint számolva (a nem főállású után fizetett 25 ezer forinttal viszont nem jár tb-ellátás). Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a kivásokat érinti a minimálbér-emelés, nekik a normál szabály szerint kell járulékot fizetniük, a 16 százalékos adó csak a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást váltja ki.

Vámosi-Nagy Szabolcs

A kedden tető alá hozott megállapodás a minimálbérről néhány kérdést nyitva hagyott. Az eldőlt, hogy inflációkövető lesz az emelés, de a legsanyarúbb sorsú tizenegy ágazatban az első fél évben az állam átvállalja az emelésből adódó terheket összesen tízmilliárd forint értékben. Arról viszont még nem született megállapodás, hogyan történjen az elszámolás a vállalkozások és a költségvetés között. A munkaadói oldal – mondta Dávid Ferenc – azt szeretné, ha a vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból visszatarthatnák a rájuk jutó összeget. Tehát nem visszaigényelnék a korábban befizetett adót a költségvetésből, illetve azt is szeretnék elkerülni, hogy pályázni kelljen a tízmilliárd forintra. Úgy tudjuk, ez ügyben ma folytatódnak a tárgyalások a kormány és a munkaadók között. Arról viszont nem kíván tovább tárgyalni a munkáltatói oldal, hogy mekkora legyen a bérajánlás 2013-ban. – Akkora terhet jelent a minimálbér-emelés, hogy az átlagos bérnövekedési ajánlást nem kellene országossá tenni, bízzuk a munkahelyekre, az ottani szakszervezetekre az alku megkötését – mondta Dávid Ferenc.