Kivonulhat Magyarországról a Visa
A szerkesztőségünk birtokába került, Pleschinger Gyula államtitkárnak címzett levél szerint a Visa helyzete a magyar piacra jellemző, rendkívül aránytalan interchange-díjak miatt mára kritikussá vált, így – mint a levél fogalmaz – a Visa „kidolgozta stratégiáját a Magyarországról való kivonulásra”. Úgy tudni, hogy a Visa heteken belül léphet az ügyben, mivel sem kormányzati, sem piaci oldalról nem kapott ígéretet arra, hogy bármilyen módon megoldódna az évek óta húzódó ügye.
A cég szerint az interchange-díjakra visszavezethetően másfél év alatt 33 százalékkal (cirka egymillió darabbal) csökkent a Visa kártyák száma, és még fájóbb a számukra, hogy a visszaesés üteme gyorsul. A interchange-díjat –magyarul bankközi jutalékot – a kártyahasználat során az elfogadó bank fizeti a kártyát kibocsátó bank felé. Magyarországon 1997-ben a Visa és a jelenleg piacvezető MasterCard egységes bankközi jutalékban állapodott meg az itteni bankokkal. Azonban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az EU-ban a magas tranzakciós díjak miatt a kártyatársaságokkal szemben folyó eljárás kínálta lehetőséggel élve lecsapott a szerinte kartellként működő megállapodásra, és 2008-ban összesen 1,9 milliárd forint versenybírságot rótt ki az érintett kártyatársaságokra és bankokra.
A bankok megelőző csapásként még 2007-ben, tehát a GVH-vizsgálat ideje alatt felmondták a megállapodást a MasterCarddal és a Visával, a két kártyatársaság pedig úgy reagált, hogy eltérő mértékben megváltoztatta az interchange-díjait. A Visa 2010-ben egész Európára, így Magyarországra kiterjedően is megállapodott az Európai Bizottsággal a díj mértékéről, ami a bankközi tranzakciók értékének a 0,2 százaléka. A MasterCard nem állapodott meg a bizottsággal, s jelenleg is magasabb, a társaság szerint átlagosan 0,6 százalékos interchange-díjat alkalmaz.
A Visa szerint a jócskán eltérő interchange-díjnak tudható be, hogy a 2010-es szerződés megkötése óta a kibocsátó bankok sorra mondják fel velük az együttműködést, s helyettük a MasterCard termékét választják, mivel így jóval nagyobb bevételhez jutnak a díjból. A Magyar Nemzeti Bank információi szerint a MasterCard piaci részesedése mostanra 80 százalék fölé emelkedett, ami a Visa szerint egyértelműen az eltérő díjak miatt alakult így.
Másképpen látja a helyzetet a MasterCard. A cég szerint messze nem ilyen egyszerű az összefüggés az interchange-díj és a piaci részesedés alakulása között. Példaként azt hozták fel, hogy 2007 elején – amikor a bankok a GVH hatására felmondták az egységes interchange-megállapodást – 65 százalékos volt a MasterCard részesedése, ami 2011-re már 74 százalékra bővült. Azaz jóval nagyobb arányban nőtt akkor a részesedésük, mint azóta, hogy a piacon érvényesült a Visa és az Európai Bizottság között megkötött szerződés hatása. Ráadásul szerintük ez idő alatt (tehát a bizottsággal kötött megállapodás előtt) éppenséggel a Visa interchange-díjai voltak a magasabbak, ezért azok piaci arányának kellett volna nőnie.
A Visa a rohamos piacvesztés láttán sorra kilincselt a magyar hatóságoknál, hogy kezdjenek valamit a gyakorlatilag egyszereplős piac kialakulásával, ami szerintük azt eredményezheti, hogy a bankkártyás vásárlás jelentősen drágulhat. A cég előbb megpróbált egy Visa Magyarország Boardot felállítani, amely az ahhoz csatlakozó bankokkal az itteni piacra egy külön interchange-díjszabást állapított volna meg a társaság szabályzata szerint. Azonban a 2008-as kartellbírságtól megrettent bankok nem mertek belevágni ebbe, azok után főleg, hogy a GVH a Visa kérésére sem adott garanciát arra, hogy egy ilyen megállapodás esetén nem indít újabb kartelleljárást a résztvevőkkel szemben. Tavasszal a Visa jobb híján a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) fordult, de ott nem találtak megértésre, a tárca szerint ez a piaci szereplők ügye.
Az ügyben fordulatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hozhat. Idén augusztusban indított eljárást a MasterCarddal szemben, azt feltételezve, hogy az általuk alkalmazott árak – bankközi jutalékok – alkalmasak lehetnek a versenytárs kiszorítására. Az előzményekhez tartozik, hogy az uniós versenyjogi testületként funkcionáló Európai Bizottság már 2007-ben kimondta, hogy a MasterCard által alkalmazott bankközi jutalék versenyellenes, a döntést pedig idén tavasszal az uniós bíróság is megerősítette.
Nem erősít meg, nem cáfol
Érdeklődésünkre a cégnél sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták a kivonulásukat meglebegtető levélről szóló értesüléseinket. Kiss Ede, a társaság Magyarországért felelős igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy az eltérő bankközi jutalékok okozta piactorzulás létező, komoly probléma a cég számára, s nemcsak Magyarországon, hanem több más piacon is, ám tény, hogy a magyar piacon a legélesebb a két kártyatársaság eltérő díjszabásából adódó piactorzulás.
