Európa egészségközpontjává válhatnánk
Most írták alá a partnerségi megállapodást Matolcsy György gazdasági miniszterrel. Az eddig megkötött megállapodásokban – Coca-Cola, Alcoa-Köfém, Richter stb. – is csak elvétve látni konkrét vállalásokat. Önök tettek valamilyen ígéretet, illetve kaptak ilyet a kormánytól?
Joerg Bauer, a GE Healthcare közép- és kelet-európai pénzügyi vezetője és a GE Hungary Kft. egyik ügyvezetője: Nem, a megkötött partnerségi megállapodásban nincsenek üzleti értelemben vehető konkrét ígéretek, sem részünkről, sem pedig a kormánytól. Ez egy szándéknyilatkozat, hogy a kormány és a GE partnerként továbbra is együtt dolgozik az ország és a cég jövője érdekében.
A cég 23 éves magyarországi történetéből nyilvánvaló, hogy hosszú távon gondolkoznak. Mégis mi változott meg, hogy ezt egy külön szerződésben megerősítik?
A mostani megállapodás az újrafogalmazása annak a partnerségnek, amely 23 éve tart. Hogy miért kell ez? A jelenlegi, nehezen kiszámítható világgazdasági helyzetben felértékelődnek a hosszú távon kiszámítható partnerek. A befektetők és az országok, illetve régiók együttműködése csak a kölcsönös érdekek és értékek harmonizációja mentén értelmezhető. A GE a mindenkori kormányokkal és az országgal való kiszámítható, tervezhető partnerviszonyban érdekelt.
Más cégek azért gyakran panaszkodnak a hazai gazdaságpolitikai döntéshozatal követhetetlen fordulataira, például a bankadó kapcsán. Mikor Matolcsy Györggyel tárgyaltak, előkerült ez a téma? A Budapest Bank révén a GE is érintett.
Én a GE Hungary Kft.-t, az ipari részt képviselem, a bank nevében nem tisztem nyilatkozni. Általánosságban elmondhatom, hogy a GE –mint bármely más stratégiai partner – számára a kiszámíthatóság, az átláthatóság fontos, mivel a befektetések több év alatt térülnek meg.
Akkor másképp fogalmazok: az Orbán-kormány korábban nem igazán törekedett baráti viszony ápolására a multikkal.
A GE legalább annyira magyar cég, mint multinacionális: a vezető munkatársaink közül is majdnem mindenki magyar. De az itteni tevékenységünk nem csak a termelésről szól. Hadd mondjak egy példát! Az európai uniós Horizont 2020-as célkitűzés óriási kutatás-fejlesztési összegeket helyez kilátásba keleti és nyugati cégek, kis- és nagyméretű vállalkozások együttműködésére, bekapcsolva az egyetemeket. A GE eddigi magyar- és lengyelországi technológiafejlesztési tevékenysége mintául szolgálhat arra, hogy miként tud ez a régió – ahol hagyományosan jók a mérnökök – bekapcsolódni a csúcstechnológiák fejlesztésébe.
A következő évben milyen fejlesztési terveik vannak?
Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi technológiai igazgatója: A GE Healthcare 225 mérnököt foglalkoztat hazánkban, akik más országok mérnökeivel együtt csúcstechnológiák fejlesztésén dolgoznak. Az itt fejlesztett, évente több százmillió dollár értékű termékeink a világon mindenütt a ma elérhető legjobb technológiát jelentik. Néhány héttel ezelőtt Budaörsön nyitottuk meg az új európai tréningközpontunkat, ahol az orvosdiagnosztikai berendezéseket üzembe helyező mérnökök tanulhatják meg a legapróbb részletekig a gépek működését és szervizelését. Egyébként most számoltuk össze, hogy önmagában ezzel a tréningközponttal több mint 3000 vendégéjszakát teremtünk a budapesti szállodáknak, hetente 8-10 mérnököt fogadunk.
Ezen túlmenően az Amerikai Kereskedelmi Kamara innovációs bizottságával idén márciusra kidolgoztunk egy akciótervet a kormány számára, amivel hamarosan megduplázódhat hazánk innovációs teljesítménye. A Nemzetgazdasági Minisztérium nagymértékben támaszkodott a javaslatainkra, amikor megalkotta a nemzeti innovációs stratégiát. Ennek távlati célja, hogy a következő tizenöt évben megtriplázza hazánk kutatás-fejlesztésre, illetve innovációra fordított összegét. A meglévők mellett harminc nagyvállalati kutatási-fejlesztési központ jöhet létre, legalább háromszáz high-tech – gyorsan növekvő, szakzsargonban: „gazella” – vállalkozást segíthetünk globális piacokhoz, valamint legalább ezer fiatal kezdő – startup – vállalat is megalakulhat ezáltal ebben az időszakban.
Magyarország kapcsán hagyományosan szokás felemlegetni, hogy erős a természettudományos képzés. Hogy látják, mennyire tudnak megfelelni a munkaerőpiacon a mostanában végzettek?
Azt mondanám, hogy kettéválik a kínálat: vannak erős és kevésbé jó egyetemek. Az oktatás színvonala hagyományosan jó, azonban sajnos tapasztalunk kismértékű visszaesést. Ami bennünket aggodalommal tölt el, az főleg a kibocsátás mennyisége. Az én szakterületemen elsősorban informatikusokra van szükség, közülük két-háromezer végez évente, akikért gyakorlatilag versenyeznek a cégek. A végzősök java része még a diplomaszerzés előtt állásajánlatot kap, ami azért problémás, mivel így a tanuló már jóval kevésbé megy tovább mesterképzésre. Másrészt ennyi végzősnél jóval többet is fel tudna szippantani a piac. Tavaly nagy sikerünknek könyveltük el, hogy az oktatási kormányzat megduplázta a tudományos, mérnöki és informatikai képzés támogatott keretszámát. Bevallom, most egy kicsit aggódunk a legfrissebb hírek hallatán, miszerint tízezerre csökkentik az államilag teljesen támogatott helyeket. A vállalatok számára a nagy számban elérhető képzett munkaerő az egyik legfontosabb befektetési szempont. Hogy egy példával éljek: az indiai Bangaloréban évente 50 ezer IT-szakember kerül ki az egyetemekről. Ennek köszönhetően a város lett mára a világ egyik legfontosabb informatikai kutatás-fejlesztési központja.
Joerg Bauer: Annyit tennék hozzá, hogy az egészségügyi szolgáltatások területén ez a lehetőség Budapest és a kiváló vidéki orvosi központok számára is adott. Ha szlogent keresnének a városnak, én az „Európa egészségközpontja” nevet adnám, mivel itt bizonyos egészségügyi területeken – mint például a kardiológia vagy a krónikus betegségek távoli monitorozása – igen magas színvonalú szolgáltatást kapnak a páciensek, azaz a szakmai háttér biztosított. Emellett nagyon sok az idegen nyelvet beszélő fiatal. Márpedig Németország, Ausztria idősödő társadalmaiban a távolról is elvégezhető kardiológiai monitoringszolgáltatásokra egyre nehezebb munkaerőt találni. Ezek az országok örömmel vennék, ha például Magyarországon ilyen támogató szolgáltatások épülnének ki. Nem túlzok: sok-sok ezer állás jöhetne létre ezen a területen. Ehhez annyi kellene, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon a középiskolákban a nyelvi képzés és még korszerűbbé váljék az ország egészségügyi gépparkja és szolgáltatási rendszere, ami párhuzamosan szolgálhatja ki a hazai és a nemzetközi betegeket.
A GE mint cég mit tud tenni a hazai oktatás fejlesztéséért?
Reich Lajos: Nemrégiben létrehoztunk egy olyan ösztöndíjat, amely a mesterképzésben és a PhD-képzésben részt vevő diákoknak ad nemcsak komoly anyagi támogatást, hanem érdekes disszertációtémát is. Emellett tavaly útjára bocsátottunk egy komplett orvosi szoftverfejlesztő mesterképzést is; azt gondolom, hogy kevés olyan cég van, amelyik a szakember-utánpótlásának egy részét önálló mesterképzéssel képes megoldani.
