Költségvetés 2013: Brüsszel érdekében
Nyáron, amikor a költségvetés vázlatát elfogadta a parlament, a sajtó figyelmeztette a kormányt, hogy elhamarkodott lehet olyan korán kőbe vésni a főbb számokat, mert a gazdasági környezet sokat változhat még év végéig, de a kabinet nem figyelt az intelmekre.
A mai zárószavazással válhat véglegessé, hogy jövőre 2,7 százalékos hiányt céloz meg a kormány. Kockázatok annak ellenére maradtak a hiánypályában, hogy az elmúlt hónapokban sokat finomodott a makropálya, helyesebben szólva a kabinet tervei egyre inkább közeledtek a realitáshoz. Vészesen közel azért nem kerültek hozzá: a jövő évi gazdasági növekedésre adott 0,9 százalékos előrejelzésük ugyan mértéktartóbb, mint a korábbi, 1,6 százalékos volt (egy időben még a 2 százalék feletti bővülést sem tartotta lehetetlennek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter), viszont még mindig az optimistábbak közé tartozik. Egyre több közgazdasági műhelyben gondolkodnak úgy, hogy az ideihez hasonlóan jövőre sem sikerül pozitív tartományba kerülnie a gazdaságnak, legfeljebb a visszaesés mértéke lesz mérsékeltebb, mint amit a 2012-es, várhatóan 1 százalék környéki, de negatív előjelű GDP-adat mutat.
A 2013-as költségvetés kiadási oldala jelenleg stabilabbnak tűnik, mint a bevételi. A különböző adóváltozások – melyek állítólag a kiszámíthatóság felé mozdítják el az adórendszert, de mivel a kormány az elmúlt években rendre felforgatja a közteherviselést, hol ágazati adókkal, hol a fogyasztást terhelő elvonások emelésével, inkább az ingatag jelző illik rá – egy amúgy is a szerényebbnél is szerényebb teljesítményre képes gazdaságból próbálnak további befizetéseket kicsikarni, ám kérdéses, hogy erre hogyan reagálnak az ágazatok: tevékenységeik szűkítésével, adott esetben befejezésével, illetve beruházásaik elhalasztásával. A bevételek szempontjából mindegy is, mindegyik alacsonyabb adóalaphoz vezetne.
A kormány annak a célnak rendelte alá a jövő évi büdzsét, hogy az országot kivezesse a Brüsszel által még uniós csatlakozásunkkor indított túlzottdeficit-eljárás alól. A kormányváltáskor vázolt nagy ívű strukturális átalakítások közül az önkormányzati rendszer lesz soron: az adósságátvállalás az 5000 lélekszám feletti településeken, illetve az oktatási intézmények átadása az államnak gyökeresen átvariálja a helyhatóságok gazdálkodását. Más területen reformértékű változásra nem kerül sor, de ez nem jelenti azt, hogy nem történnek átcsoportosítások: a kabinet ide-oda tologat milliárdokat, az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek csökkentésén spórol, szintúgy a közigazgatás idősebb dolgozóin (például a különböző járandóságok, bérek egyidejű nyújtásának tilalmával), ugyanakkor a Fidesz szempontjából fontos politikai célcsoporttá vált nyugdíjasok megnyugodhatnak, mert jövőre sem veszítenek reálértéken, erről a legfrissebb módosító gondoskodik, a 2013-ban várt 5,2 százalékos inflációhoz igazítva a nyugdíjemelés januári mértékét.
