Két évvel a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami visszavétele után úgy néz ki, hogy hacsak a parlamenti képviselők egynegyede vagy az ombudsman nem fordul az Alkotmánybírósághoz (AB) e tárgyban indítvánnyal, az ügy végleg lekerül a testület napirendjéről. Erre lehet következtetni abból, amit megkeresésünkre az AB főtitkára mondott: Bitskey Botond szerint nincs folyamatban alkotmányjogi panasz a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal kapcsolatban.

Ez azt jelenti, hogy a testület előtt nincs olyan indítvány, amelyben a két évvel ezelőtti vagyonvisszavétel alkotmányosságát kérdőjeleznék meg, egyben kérnék az AB-t, hogy állapítsa meg a döntés alkotmányellenességét. A testület honlapjáról kiderül, hogy ami indítványról döntés született, azokat végzéssel zárták le, ami azt jelenti, hogy különböző okokból – például az érintettség hiánya miatt – eleve nem került sor érdemi vizsgálatra.

Tekintettel arra, hogy az eddig beadott indítványok nem érték el a benyújtók céljait, vagyis a vagyon államosítása alkotmányellenességének kimondását, újak pedig nem kerültek az AB elé, a magán-nyugdíjpénztári vagyon ügye ezen a vonalon szakértők szerint lényegében lezártnak tekinthető. Az Orbán-kormány 2010 végén döntött arról, hogy visszairányítja a mintegy háromezermilliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyont az államhoz.

A 2,8 millió pénztártag számláin 1998 óta felhalmozódott vagyon részben az államadósság csökkentésére, részben a folyó költségvetési kiadások finanszírozására ment el, míg a csomagban található részvények egy szelete az állam stratégiainak mondott tulajdonát bővítette.

A tagoknak tavaly év elején három hónap állt a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, maradnak-e a pénztárukban, vagy visszalépnek a tiszta tb-rendszerbe. Nyilatkozatot azoknak kellett tenniük, akik a maradás mellett döntöttek, de a kormány több intézkedéssel igyekezett „jobb belátásra” bírni a hezitálókat. Például azzal, hogy belengette, aki marad, annak a továbbiakban nem keletkezik társadalombiztosítási nyugdíjjogosultsága (ennek alátámasztása érdekében új elnevezést találtak a munkaadók által fizetett tb-járuléknak, azóta szociális hozzájárulási adót fizetnek az alkalmazottaik után a foglalkoztatók).

Utóbb kiderült, ez valóra nem váltott fenyegetés volt, de akkor ennek több millióan bedőltek. Végül alig százezer tagja maradt a pénztáraknak. (Ez azóta, az idén tavaszi második visszalépési hullámmal 70 ezerre csökkent.) Sokan azonban annak ellenére nem tettek le a pénztári vagyonuk megőrzéséről, hogy visszaléptek a tb-rendszerbe. Az AB-hoz 226 indítvány érkezett ebben az időszakban, azt célozva, hogy a testület mondja ki a történtek alkotmányellenességét. Az AB döntése azonban sehogy se akart megszületni, pedig sajtóhírek szerint egy időben már a határozattervezet is az asztalukon volt.

Ebben állítólag kimondták volna, hogy nem lehet megvonni a további állami nyugdíjjogosultságot azoktól, akik maradtak a pénztárukban. A döntési folyamatot az akasztotta meg, hogy tavaly szeptembertől öt új taggal bővült a testület. Idéntől pedig változott az alkotmánybírósági intézmény jogi háttere: teljesen kirostálták a korábban benyújtott indítványokat, s az utólagos normakontroll lehetőségét kizárólag az alapvető jogok ombudsmanjára, a kormányra, illetve a parlamenti képviselők negyedére korlátozták.

A törvény arra is lehetőséget adott, hogy érintettség okán a testülethez korábban fordulók fenntartsák indítványukat. Ezzel sokan éltek is a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal összefüggésben, ám mint kiderült, nem megalapozottan tették ezt. Az AB tájékoztatásából legalábbis ez derül ki. Ezek után már csak a különböző uniós jogi fórumok maradtak a küzdelmet folytatni akarók számára, de azzal nyilván a legtöbbjük tisztában van, hogy a pénzük már régóta nincs meg.