Kártérítés kontra kárenyhítés
Az elutazni nem tudók kérhetik a jegyár visszatérítését levonások nélkül, vagy azt, hogy földi útvonalon, vagy más reptérről biztosítsa a légitársaság az utazást a célállomásra. Ezt kötelezően előírják az uniós szabályok, az ezeken kívül felmerülő, adott esetben jogos igényekkel kapcsolatban azonban már messze nem egyértelműek a jogszabályok.
– Kárenyhítési és nem kártérítési kötelezettségük van az európai légitársaságoknak a budapesti reptéren történtekhez hasonló váratlan helyzetekben, tehát senki ne várja, hogy a törölt vagy késve induló járata miatt pénzt kap a légitársaságától – hívja fel a figyelmet a légi utasok jogainak érvényesítésével foglalkozó Flight-Refund.eu jogi szakértője.
Az előre nem látható, elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények okozta helyzetek esetében ugyanis a jogszabály a légitársaságokat és az egyéb légügyi szolgáltatókat kiemeli a 261/2004-es direktíva hatálya alól. A szabályozás ugyanakkor nem szól arról, hogy mit jelent a kárenyhítési kötelezettség: szállást egy hotelben, ételkupont, vagy buszos transzfert egy másik reptérre.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (Feosz) közleményt adott ki, amiben szorgalmazzák, hogy a Budapest Airport vállalja a felelősséget a szerződésen kívüli károkozásért. A Feosz érvelése szerint a reptér veszélyes üzemnek minősül, így az üzemeltető köteles azt a kárt megtéríteni, amely ebből a tevékenységéből ered. Ez alól csak és kizárólag akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Ha valóban egy fűtéscső törése okozta a problémát, az alighanem kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén – vitatkoznak az érveléssel a lapunk által megkérdezett szakértők és jogászok. Mint mondják, a konkrét esetben előbb el kell dönteni, hogy a Budapest Airport, vagy az irányításért felelős Hungarocontrol infrastruktúrája mondta fel a szolgálatot; és azt is: a meghibásodott rendszert tesztelték-e az esetet megelőzően, vagyis megtettek-e mindent annak érdekében, hogy az üzemzavart elkerüljék.
Ez a fűtéscső esetében különösen kritikus kérdés, hiszen a fűtési szezon hetekkel ezelőtt kezdődött. Hardy Mihály, a repülőtér szóvivője lapunknak azt mondta, a rendszert az idei fűtési szezon előtt, néhány héttel korábban tesztelték.