Fideszes ötletek gáztárolásra
Mindazonáltal a megbeszélések esetenként igen előrehaladott stádiumba juthattak. Az állítólag százmilliárd forintos árcédula viszont rendre elriasztotta az érdeklődőket. Úgy tudjuk, Hernádi Zsolt Mol-vezér ezekre a tárgyalásokra is tehetett utalást azon az október 10-i kormányülésen, melynek napirendjén szerepelt a Mol helyzete. Ezután mindössze két nappal Lázár János egy törvénymódosító csomagot nyújtott be a hazai biztonsági tárolás megrendszabályozására (ehhez később Bencsik János volt energiaügyi államtitkár is csatlakozott).
A szakértők által meglehetősen összecsapottnak ítélt, máig elfogadásra váró dokumentum nagyjából azt a szándékot tükrözi, hogy a biztonsági gáztárolót ne lehessen akárkinek eladni. Ezt sokan már csak azért is megütközéssel fogadták, mert az állam jelenleg is számos ponton beleszólhat egy ilyen ügyletbe, így a Molnak nem állhatott szándékában az államot megkerülni.
Ugyanakkor tapasztalataink szerint a magyar gázipar szereplői előszeretettel ijesztgetik a mindenkori magyar kabinetet azzal, ha nem javítják az ágazat jövedelmezőségét, „akkor eladják a Gazpromnak”. A fura törvények kiváltó okaként a Mol mellett emlegették az E.ON hasonló állítólagos fenyegetéseit is, amely azonban azóta a magyar kormánnyal írt alá szándéknyilatkozatot honi gáztárolóinak értékesítésére.
De a Fidesz nem tágít: Rogán Antal frakcióvezető múlt csütörtökön újabb javaslatokat nyújtott be. Ezeket sokan úgy értelmezik, hogy a jövőben az E.ON-tól megvásárolandó kereskedelmi tárolókba is átvihetnék a stratégiai készleteket. Így viszont a Mol kifejezetten e célra felépített tárolóját – melyhez azzal a garanciával vettek fel több tízmilliárd forint hitelt, hogy a kormány a törlesztésre minden köbméter gázból 2,6 forintot biztosít – arra is kényszeríthetik, hogy a szabad piacon éljen meg.
Azt, hogy a javaslatok a hazai stratégiai gáztárolókat eleve a törvény erejénél fogva állami tulajdonnak minősítik, a Mol ismereteink szerint úgy értelmezi, hogy az állam meg akarja venni az ő tulajdonukban lévő stratégiai tárolót. Az erről folytatandó tárgyalások elől nem is zárkóznak el. Az elmúlt hónapok során az olajcégnél dolgozó forrásaink ugyanakkor többször kifejezetten tagadták, hogy vevőt keresnének a stratégiai tárolójukra, és értesüléseinket most sem kívánták kommentálni. Többek között azért, mert ami kormányülésen elhangzik, az titok.
A stratégiai gáztároló ötletét 2005-ben vetette fel a Gyurcsány-kormány. Noha az országban többmilliárd köbméter kereskedelmi tároló üzemel, további egymilliárdot a stratégiai kőolajkészletekhez hasonlóan gázellátási fennakadások esetére javasoltak tartalékolni. Ebből a szempontból kapóra jött a 2006-os első orosz–ukrán gázstop, ami után 1,2 milliárd köbméterre bővített és felgyorsított kivitelezésről döntöttek. A kiírt pályázaton a Mol nyert a kereskedelmi tárolóit nem sokkal korábban megvásárló E.ON ellenében, 150 milliárdos ajánlattal.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Kóka János akkori gazdasági tárcavezető azt ígérte, hogy a megnövelt biztonság a mintegy 140 forintos köbméterárban legfeljebb egy forint körüli tétel lesz. Ez azóta nettóban a duplájára nőtt: áfával köbméterenként most 2,6 forintot fizetünk a tárolóra, illetve a benne tárolt készletekre felvett hitelek visszafizetésére. A stratégiai tárolórendszer tulajdoni háttere viszonylag bonyolult: a gáz az állami irányítású, de formálisan az energiacégek birtokolta Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségé (MSZKSZ), a tároló pedig a 26 százalékban az MSZKSZ, 74 százalékban pedig a Mol tulajdonában lévő MMBF Zrt.-é. Ráadásul a tároló valójában 1,9 milliárd köbméter, vagyis az MMBF-nek 700 millió köbméter kereskedelmi készlete is van.
Mivel a stratégiai tárolót a 2009-es, második orosz–ukrán gázstop után állították üzembe, és azóta hasonló probléma nem volt, tény, hogy azóta egyetlen köbméter gázra sem volt szükség a stratégiai telepről. Mi több, az első gyors feltöltésen kívül a külön e célra kiépített – szintén a gázárból fedezett – vezeték is üresen áll. Ennek folytán a színfalak mögött egyre inkább felerősödtek azok a hangok, hogy az egész csak a Mol által kilobbizott bomba üzlet, amelynek fedezetét a 2,6 forintokból évente összejövő 20-22 milliárd forint jelenti.
Értesülésünk szerint az MSZKSZ nem érzi magát érintettnek a problémában, bármely törvénymódosításhoz megfelelően tud alkalmazkodni. A Molnak ugyanakkor az ügyben az összes általunk megkérdezett szerint le kell folytatnia néhány tisztázó tárgyalást a kormánnyal.
Facebookon szólt be a volt árfelelős
Holoda Attila december 1-jével távozott, addig többek között az energiaárak előkészítéséért felelős energiaügyi helyettes államtitkár csütörtökön „lájkolta” és meg is osztotta a Facebookon a Véleményvezér nevű blog bejegyzését, mely a kormányzat 10-10 százalékos gáz- és áramár-csökkentési elképzelését őrültségnek nevezi.
