A Mol jegeli erőműterveit

A Mol egyelőre jegeli százhalombattai erőműtervét – közölte lapunk megkeresésére Szollár Domokos, az olajcsoport magyarországi kommunikációs igazgatója.

A magánirányítású Mol és a cseh állam fennhatósága alá tartozó CEZ 2007-ben jelentette be, hogy két 800 megawattos (MW) gázerőművet építenek közösen: az egyiket a Mol százhalombattai finomítójához kapcsolódóan, a másikat pedig a szintén Mol-tulajdonú Slovnaft pozsonyi finomítójánál. (Az összetett ügylet révén lett a CEZ a Mol hétszázalékos tulajdonosa.) 

Az erőművek tervezett mérete magyar viszonyok között igencsak impozáns: a legnagyobbnak számító Paksi Atomerőmű kétezer MW-os. A két fél akkor 2013-as üzembe helyezést ígért. A cégek tavaly év végén – rácáfolva a már akkor is akadozásról terjengő hírekre – bejelentették, hogy a spanyol Tecnicas Reunidas S.A.-val szerződést írtak alá a százhalombattai egység megépítéséről, a német Siemensszel pedig annak karbantartásáról. Egyszersmind 800-ról 860-ra növelték a leendő kapacitást, és 700 millióról 600 millió euróra mérsékelték az egységek tervezett beruházási költségét. A tavalyi dokumentumban kilátásba helyezett 2015-ös indulás már kétéves csúszást sejtetett.

Két napja Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője megerősítette az iDnes nevű cseh hírportál értesülését, miszerint a pozsonyi fejlesztést jegelik. Szollár Domokos lapunk mostani megkeresésére ezt a százhalombattai egység tekintetében is elismerte, leszögezve, hogy a Mol dokumentumai erre már korábban is tettek utalást. Hangsúlyozta: a beruházást nem állították le, csupán egyelőre – jobb időkre várva – nem folytatják a kivitelezést. Az építkezés megkezdéséhez szükséges összes engedélyt beszerezték, túl vannak a tereprendezési és közműmunkálatokon is.

Indoklása szerint a Mol–CEZ közös projekt indulása óta jelentősen megváltozott az árampiac képe. A válság miatt Európában és Magyarországon is visszaesett a kereslet. A kontinensen emellett megnőtt a támogatott megújuló energiás termelés részaránya. Ezek egyre többször szorítják ki a fosszilis tüzelésű erőműveket a piacról. (A kereskedők adott pillanatban mindig a legolcsóbban termelő egységektől vásárolnak.) Ráadásul az általános kereslet csökkenése és a kínálat növekedése miatt az igényeknél most több a termelő. Ennek következtében estek az áramárak.

A magyar vevők számára a sok nemzetközi összeköttetés révén sok olcsóbb külföldi erőmű érhető el. Így jelentős a behozatal. A Mol árjelzései azt mutatják, hogy most nincs szükség további gázalapú erőművekre, hisz a meglévők sincsenek kihasználva – vázolta. Még a széntüzelésű erőműveket is jobban megéri működtetni, mivel a piacon mostanában viszonylag olcsón lehet vásárolni a környezetszennyezésüket kiváltó szén-dioxid-kvótát.

A kommunikációs igazgató szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az árampiaccal ellentétben Magyarországnak a gázpiacon jóval kevesebb a nyugat-európai összeköttetése. Reményeik szerint azonban 2015-ben ez már másként lesz. Hosszabb távon ezért bíznak abban, hogy piaci alapon is megtérül majd a gázalapú erőművek építése. Ehhez viszont az szükséges, hogy Európában jóval kevesebb legyen a felesleges termelőegység – jegyezte meg.

Pert vesztett a Dunamenti Erőmű tulajdonosa

A washingtoni ICSID nevű választott bíróság november 30-i ítéletében jelentős részben elutasította az Electrabel SA Magyarország ellen benyújtott keresetét – írja a témáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Dunamenti Erőmű belga – ma már a francia GDF Suezhez tartozó – tulajdonosa úgy vélte: Magyarország azzal, hogy 2006-ban újra bevezette az erőművi villamos energia hatósági árazását, majd az Európai Bizottság kötelezvényének eleget téve felbontotta az erőművek és az állami MVM között lévő áramvásárlási szerződést, megsértette az Energia Charta Egyezményt. Ezek fejében százmilliárd forintos nagyságrendű kártérítési igényt terjesztett elő.

A washingtoni nemzetközi választott bíróság döntése értelmében Magyarország e lépésekkel nem sértette meg a chartát. Arról, hogy az erőműveknek járó úgynevezett átállásiköltség-kompenzáció ellentétes-e az egyezménnyel, 2015 után születhet döntés. A washingtoni testület 2012 júniusában az AES Tisza amerikai tulajdonosa által indított hasonló tárgyú eljárásban szintén Magyarország számára kedvező döntést hozott.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.