Beépítették a féket
Önkormányzati forrásaink szerint néhány település adóssága érintett az ügyben, köztük például Harkányé, ahol információnk szerint a helyi fürdővel összefüggésben mintegy másfél milliárd forint konszolidációja kérdőjeleződött meg, illetve olyan, forrásunk által meg nem nevezett önkormányzat is csökkentett értékben jut majd támogatáshoz a központi költségvetésből, amelyik részben tulajdonosa a Balatoni Hajózási Zrt.-nek. (A cégnyilvántartás szerint 22 település birtokol tulajdonrészt a társaságban.)
Amint lapunk elsőként beszámolt róla, a Nemzetgazdasági Minisztérium vasárnap beadott módosító javaslata értelmében az eladósodás céljától, egyéb körülményeitől függően csökkentett támogatást kaphatnak a konszolidáció során a települések. A javaslat szerint azonban ennek mértéke nem lehet kevesebb, mint az érintett adósság 40 százaléka. Arról, hogy milyen szempontok szerint tesznek különbséget a helyhatóságok között, illetve hányat érint a változás, nem számolt be az előterjesztő. Tegnap reggel viszont arról beszélt az m1 reggeli műsorában Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, hogy négy-öt önkormányzatról lehet szó, s az erről folyó egyeztetéseken részt vett önkormányzati forrásunk is csak néhány települést említett, valamint azt, hogy összesen hárommilliárd forint nem kerülhet be a konszolidációs körbe a csökkentett támogatás miatt.
A cikkünket „szenzációhajhásznak” minősítő államtitkár cáfolta, hogy a kormány különbséget készül tenni adósság és adósság között aszerint, hogy milyen célra vette azt föl az önkormányzat. Mint mondta, erre az idő rövidsége miatt – a településeknek december 17-ig kell szerinte adatokat szolgáltatniuk az adósságukról – nem is lenne mód.
Ugyanakkor Giró-Szász András kormányszóvivő egy másik reggeli műsorban, szintén cikkünkre reagálva úgy fogalmazott: „Az természetes, hogy hitel és hitel között különbséget lehet tenni, ha valaki vagyongyarapodás, például szállodavásárlás céljából vette fel”, továbbá nem hiszi, hogy „azt az államnak közpénzből ki kellene fizetnie”. Az interjúban evidensnek tekintette, hogy az említett kategóriát nem lehet egységesen kezelni a működéshez, fennmaradáshoz és a kötelező közműfejlesztéshez felvett hitelekkel – idézte a kormányszóvivőt az MTI.
A lényeg: azok a települések számíthatnak csökkentett támogatásra, ahol olyan értékgyarapodás történt, ami nem kötődik szorosan az önkormányzati működéshez. Ahol például a kötvénykibocsátásból befolyt összeg egy része betétben pihen, ott az erre jutó támogatási összeget nem fogja megkapni a település. Valamint ott is mérlegelni fog a kormány, ahol a kötelező feladathoz nem kapcsolódó vagyonelemet vásárolt az önkormányzat.
Harkány e települések közé tartozik, ami rossz hír lehet a helyhatóságnak, mert a kimutatások szerint a leginkább eladósodott önkormányzatok közé tartozik, főleg ami az egy főre jutó adósságot illeti. Az adósságuk persze nem csak a fürdő miatt keletkezett. A javaslatot beterjesztő nemzetgazdasági tárca véleménye a most megszavazott törvénnyel érintett esetekről az, hogy „valódi eladósodásról nem is lehet beszélni, hiszen a hitelek törlesztési terhének megvan a fedezete az önkormányzatoknál. Indokolatlan lenne, az adófizetők pénzével való nem kellően gondos bánásmódot jelentene, ha ezen esetekben is a teljes adósságállományt átvenné az állam.” Lapunknak küldött válaszukban kifejtik, hogy „a csökkentés várhatóan kisszámú önkormányzat kevés számú ügyletét fogja érinteni”, de pontos adatokkal csak azt követően rendelkeznek, hogy számba vették az érintett önkormányzatok december 12-én nyilvántartott adósságát. Az viszont egyértelmű, az érintett adósságelemek esetében a törlesztési kötelezettség továbbra is az önkormányzatot terheli, de a tárca szerint minden esetben az önkormányzat rendelkezésére áll a fedezet.
Az már a parlament költségvetési bizottságának tegnapi ülésén derült ki, hogy az adósságkonszolidációba épített fék részleteiről később határoz a kormány. Az ötezres lélekszám alatti adósságkonszolidáció egyébként összesen több mint 1700 önkormányzatot érint, melyekre az eredeti tervek szerint 95-100 milliárd forintot fordít a költségvetés.
