A kép meglehetősen vegyes, a vizsgált ágazatok közül 15-ben csökkenést, négyben emelkedést mutattak ki. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője érdemi változást nem fedezett fel a számok mögött. Kedvező jelként értékelte, hogy a főként exportra termelő, a járműgyártást is magában foglaló feldolgozóiparban 3,8 százalékkal, a szállítás és a raktározás terén pedig kilenc százalékkal nőtt a beruházások volumene.

Ezek a számok azonban még így is alacsonyak. A gazdasági növekedés megalapozásához szükséges beruházásoknál a következő időszakban is repkednek még a mínuszok, itt érezhető fellendülés 2014-től várható.

Nem meglepő, hogy a válságadóval sújtott négy szektorban folytatódott a beruházások visszaesése, s noha jövőre – a bankadót kivéve – kivezetik ezt a közterhet, a beruházási hajlandóság javulására ettől automatikusan még nem lehet számítani. Az energiaszektorban adóátrendeződés lesz, a cégek a különadó helyett az 50 százalékos nyereségadót kapják a nyakukba, a közművezeték-adóval megfűszerezve. A távközlési különadó helyére bejön a vezetékadó és a július óta élő telekomadó, míg a kiskereskedők helyzetét – a tartósan alacsony fogyasztás mellett – az iparűzési adó számukra hátrányos elszámolási szabályaival keserítik meg, a plázastopról nem is beszélve. Jobbágy Sándor szerint így ezek a hagyományosan beruházásigényes ágazatok fejlődése leragadhat, ami a versenyképességüknek sem tesz jót.

A beruházások között elvileg húzágazatnak kellene lennie az építőiparnak, ahol szeptemberben az utóbbi évek egyik legjobb adatát mérték (6,8 százalékos bővülés). Ezen belül az épületek 4,2, minden más nem építmény kivitelezése 9,4 százalékkal nőtt. Utóbbi csoportba tartoznak a zömmel uniós társfinanszírozással megvalósult útépítések és az infrastrukturális beruházások. Horváth Lajos, a KSH szakértője érdeklődésünkre elmondta, hogy a havi statisztika a vállalatok által jelentett készletváltozási adatok alapján készül, jellemzően a készre jelentéshez és a végszámla kiállításához, s nem annak kifizetéséhez kötődően. Számos cég csak ritkábban értékeli készleteit, mert egy-egy beruházás akár évekig is elhúzódhat, ők ilyenkor becsült adatokat adnak meg. A lényeg: ez nagy kilengést nem okoz a statisztikában. Horváth Lajos hozzátette: az építőipar a 2000-es szintjére zuhant vissza, a két legerősebb év, 2005–2006 teljesítményétől pedig 40 százalékkal vagyunk elmaradva.

Hitelből sem kell annyi

A beruházások visszaesése jól nyomon követhető a hitelezés alakulásán is. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a bankok a hosszú lejáratú, így elsősorban fejlesztési, beruházási célokat szolgáló kölcsönökkel kapcsolatban 2011 első negyedéve óta folyamatosan csökkenő keresletről számolnak be, a legfrissebb, tegnap publikált eredmények szerint pedig az idei harmadik negyedévben három éve, utoljára a válság 2009-es mélypontjakor tapasztalt szintre zuhant a cégek igénye az ilyen források iránt. Az elmúlt időszakban a bankok 70 százaléka számolt be a kereslet további csökkenéséről. Ezt támasztják alá a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai is. A hitelintézeti szektor (bankok, takarékszövetkezetek, fióktelepek) az idei első kilenc hónapban 234 milliárd forint beruházási hitelt folyósított a mikro-, illetve a kis- és középvállalati szektornak, ami csaknem tízszázalékos csökkenést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest.