Állami csel a csekkpiacon
A fehér csekkes szolgáltatással a finisbe értek, és információink szerint már az összes nagy szolgáltatót megkeresték az ajánlatukkal. Az a cég, amely erre át tud állni, akár jól is járhat – amelyiknek viszont marad a sárga, annak többletköltsége lesz, akár a tranzakciós illetéknél is több. Nem véletlen, hogy több vállalatnál mondják: immár tízmilliós kampányokra is hajlandók azért, hogy az ügyfeleket más fizetési módokra ösztönözzék.
A Népszabadság adott hírt először arról, hogy 112-ről 137 forintra emelkedik a készpénz-átutalási megbízások után fizetendő díj. Ezt a számlavezető bankok közbeiktatásával a cégek fizetik a postának, amely a költségek növekedésével indokolta a lépést. A hír nyomán a kormánypártok kivételével minden politikai erő tiltakozott. A szocialisták szerint az Orbán-kormány a postán keresztül sarcol, az inflációt jóval meghaladó mértékű (22 százalékos) emelése újabb terheket ró a családokra. Így „zsákutcába kerülnek” azok, akik a tranzakciós illeték miatt átutalás helyett a postán fizetnék be a rezsit. Az LMP szerint a kormány gazdasági ámokfutásának költségeit az emberek fizetik meg, ennek állomása, hogy a Magyar Posta át fogja hárítani a sárgacsekk-adót. A Jobbik fontosnak tartotta kiemelni, hogy bár törvény tiltja a csekkel kapcsolatos költségek fogyasztóra hárítását, ezt a vállalatok biztosan meg fogják szegni.
Ám a politikai nyilatkozatok csak részben adnak valós képet. A tranzakciós illeték a postán befizetett csekkekre is vonatkozik, így ez a két ezrelék egy tízezer forintos számla befizetése esetén körülbelül annyi, mint az emelés. A posta díjemelése azonban csak látszólag követi az új adót, a 137 forint ugyanis a csekkekért szedett minimum: kategóriától függően 94–119 forintban plusz 4,4 ezrelékben határozzák meg. A többletköltség tehát az alacsony és a magas összegeknél jelentősen meghaladja a tranzakciós illetéket.
A díjemeléssel párhuzamosan a posta készül egy új befizetési mód, a fehér csekk bevezetésére is. Úgy értesültünk: a nagyobb szolgáltatókat már megkereste a posta az ajánlatával. Információink szerint 50–80 forint közötti ajánlatot adott, ami lényegesen kedvezőbb a sárga csekknél.
De mi az a fehér csekk? Látszólag ugyanúgy fest, mint a sárga, ám elegendő sima (esetleg perforált) fehér papírra nyomtatni, ami már eleve hoz megtakarítást a cégeknek. A fehér csekk alsó részén található, gépi leolvasásra alkalmas mezőben azonban más adatok lesznek, a címzett bankszámlaszámát egyedi azonosítóra cserélik, így ezt a csekket már nem lehet bankfiókban befizetni, csak a postán – így az állami cég védeni tudná a piacát. Igaz, a lehetőség, hogy egy banki ügyintéző a számla alapján manuálisan kitöltsön egy átutalási megbízást, továbbra is megmarad, de a fiókban indított átutalás a csekknél is drágább, és az ügyfél fizeti. Átutalást ő is indíthat elektronikusan, és ez számlacsomagtól függően akár ingyenes is lehet, de ebben van hibalehetőség, és a fogadó szolgáltatónak is emberi erőforrást kell igénybe vennie ahhoz, hogy azonosítsa az egyszeri átutalásként érkezett befizetéseket.
A fehér csekk másik előnye ugyanakkor, hogy a hatályos szabályozás szerint a szolgáltatás díját nem kell hirdetményben közzétenni, mint a készpénz-átutalási megbízás esetében. Azaz elviekben a posta egyedi kedvezményeket is tud adni a szolgáltatóknak. Ezeknek viszont informatikai fejlesztést is végre kell hajtaniuk, ha fehér csekkes számlát kívánnak kiállítani, ami igen költséges is lehet. Hacsak nem maga a Magyar Posta lesz az, amely jutányos áron elvállalja a számlakészítést is – ezt más-más cégekkel ugyan, de ma is külső vállalkozásban végeztetik a szolgáltatók. Nagy piaci szereplő például a Díjbeszedő Zrt., de szűk fél tucat cég végez nagy tételben ilyen szolgáltatást. A fehér csekkel a posta tőlük rabolhatna piacot.
Ez viszont már magyarázat lehet arra, hogy az állami cég miért vezet be olyan szolgáltatást, amely árban jelentős konkurenciát állít az egyik jelenlegi fő termékének. A Magyar Posta lapzártánkig nem reagált az ügyben feltett kérdéseinkre, de választ ígért.
