Mint arról a három csoport közül lapunknak egyedül nyilatkozó Elmű-Émász szóvivője, Boross Norbert tájékoztatott, hozzájuk körülbelül 45 ezer kilométer közművezeték tartozik. A német RWE-EnBW irányítása alatt álló csoport előzetesen mintegy ötmilliárd forintra becsüli az emiatt jövő évtől rájuk háruló pluszterheket. Boross Norbert figyelmeztetett, hogy a közműadó elfogadott szövegébe az adó vetítési alapjaként nem vezetékhossz, hanem nyomvonal hossz került, ami némileg csökkentheti a terheiket.

Így ugyan a közzétett vezetékhosszakat valóban nem lehet méterenként 125 forinttal beszorozni, de ha az igen sokfajta hálózatot működtető Elmű-Émász arányát a többiekre is rávetítjük, akkor mintegy 17 milliárdos összteher adódik. Az E.ON-tól nem kaptunk választ, az EDF Démász pedig azt közölte: a múlt héten a parlament által elfogadott törvénymódosítások energiaszolgáltatókat érintő részletei teljes mértékben még nem ismertek. A francia hátterű cég jelenleg elemzi a várható változásokat, ezért nem szolgálhat pontos adatokkal.

Árampiaci szakértők lapunknak a közmű-, illetve a szektorra szintén jövő évtől kivetett 50 százalékos nyereségadó kapcsán a többi közműágazathoz hasonló aggályokat hangoztattak. A tehernövekedéseket minden valószínűség szerint nem háríthatják át, mivel lakossági tarifáikat a kormány határozza meg. Noha nem lakossági díjaik szabadárasak, de a versenyhelyzet miatt ezek sem növelhetők a végtelenségig. Így az adóemelések egyértelműen a szolgáltatás színvonalának romlásához, kevesebb, rosszabb minőségű karbantartásokhoz és felújításokhoz vezetnek.

Ennek tovagyűrűző hatásai csak évek múltán ölthetnek testet gyakoribb áramszünetek vagy hosszabb helyreállítási idő formájában. Annak kapcsán, hogy a szolgáltatás minőségére is vannak magyarországi szabványok, melyek megsértése után büntetés jár, egy szakértő korábban lapunknak felvetette: példa értékű vita alakulhat ki egy ilyen szolgáltató és a minőséget kifogásoló hivatal között, ha a szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az állam nem biztosít elegendő pénzügyi forrást a szolgáltatás minimális színvonalának fenntartásához sem.

Kevéssé terhelt a távhőszektor

Noha a távhőszektort szintén sújtja a közműadó, az iparág szakértői szerint az új teher nem haladja meg a néhány százmillió forintot. A messze legnagyobb fővárosi Főtávnak mintegy 500 kilométer hőtávvezetéke van, míg az országos hossz 1500–1800 kilométer közé eshet. Ennek adóterhe mintegy 200 millió forint.