Leminősítés évfordulóra
Akkor viszont meglepetésre nem az S&P, hanem a Moody’s vágott minket bóvliba elsőként, majd kisvártatva követte az S&P, végül a Fitch. Mindhárom további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást fűzött a magyar adósságbesoroláshoz. A napokban a Fitch közölte, hogy várhatóan karácsonyig újraértékeli a magyar gazdaság helyzetét, s ennek megfelelően változtat – vagy nem – a hitelbesorolásunkon. Most viszont elsőként az S&P lépett, és egy fokozattal, a BB+ kategóriából a BB-be rontotta a minősítésünket.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője érdeklődésünkre azt mondta, hogy az elmúlt egy év gazdaságpolitikájának ítéletét hordozza a mostani leminősítés, nincs rajta mit csodálkozni. Az S&P úgy látta, hogy a legutóbbi leminősítés óta eltelt egy év nem hozott értékelhető javulást, hiába csökkent a hiány három százalék alá, a gazdasági növekedést az őszi megszorító intézkedésekkel gúzsba kötötte a kormány. Török felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítőknél az a legfontosabb szempont, hogy az adott ország mennyire képes adósságát törleszteni, azaz a befektetők pénze mennyire van biztonságban.
A jövő évi növekedési kilátások aggasztók, az S&P nyilván ezt már olyan mértékűnek látta, ami indokolta a leminősítést. Az S&P a hitelbesorolás rontását egyebek mellett azzal indokolta, hogy továbbra is romlik a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, és ez hatással lehet a középtávú növekedési kilátásokra. Igaz, nemcsak arra, hanem az ország külső megítélésére, az azt számszerűsítő CDS-felárra, a forintárfolyamra, amely a bejelentést követően majd három egységgel a 282-es szintre gyengült az euróhoz képest.
Kényes kérdés, hogy a jegybank monetáris tanácsa is ugyanúgy lesöpri-e az asztalról jövő kedden az S&P érveit, mint ahogyan azt a nemzetgazdasági tárca (NGM) tette, s ebben a helyzetben is tovább csökkenti-e az utóbbi három hónapban 6,25 százalékra lenyomott alapkamatot, vagy óvatosabbá válik, és hallgat a piac üzenetére. Az NGM ugyanis gunyoros hangú közleményben reagált, komolytalannak minősítette le az S&P-t, amelyre a válságban játszott negatív szerepe miatt nem is érdemes hallgatni, mert már „a múlt része”.
A tárca a spekulánsok kiszolgálójaként tünteti fel a hitelminősítőket, de – álláspontja szerint – Magyarországot nem ezek a cégek, hanem azok a befektetők minősítik, melyek működő tőkét hoztak ide, mint a Mercedes, az Audi, a Knorr-Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola. A közlemény ezután a kormány sikereit taglalja, csak arról nem ejt szót, amire az S&P hivatkozott: nevezetesen a gyatra növekedési kilátásokról. Konklúzióként leszűrik, eljött az ideje, hogy „a spekulánsok egyik lobbiintézménye, az S&P önmagát minősítse le”.
Elemzők szerint ehelyett inkább a kormánynak kellene lépnie, nevezetesen megszőnie az EU–IMF-fel közösen, partnerként azt a biztonsági védőhálót, amelynek birtokában az ilyen leminősítésekre nem kerülhetne sor.
