Ez a tény eddig nem kapott nyilvánosságot abban a – fejlemények tükrében igencsak fajsúlyos – vitában, amely akörül folyik, hogy mi köze a Molnak a Ceroma és a Hangarn nevű két ciprusi offshore céghez. Robert Jezic horvát vállalkozó korábban azt állította a horvát ügyészségnek, majd a bíróságnak, hogy a Mol 2008–2009-ben e két „cégén” kereszül vesztegette meg Ivo Sanader akkori miniszterelnököt annak érdekében, hogy a horvát kormány átadja a Molnak az INA energiavállalat irányítási jogát úgy, hogy a Mol annak legnagyobb, de 50 százalék alatti tulajdonosa. A vállalkozó – aki üzletileg a Mol INA feletti irányításszerzésének kárvallottja – állításait semmi más nem támasztja alá, sőt számos érintett azt kifejezetten cáfolta. Kedden a horvát bíróság mégiscsak Jezic szavait fogadta el igaznak, és első fokon tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert.

INA benzinkút Zalakarosnál

A Mol már az első híreket határozottan cáfolta, többek között leszögezve, soha semmiféle tulajdonosi kapcsolata nem volt a nevezett ciprusi cégekkel. Az eljárás során a Mol egyik orosz partnere, a Rusznyefty tulajdonosa, az egyik leggazdagabb orosz olajmágnásként ismert Mihail Gucerijev a budapesti ügyészségen és a zágrábi bíróság előtt is önmagát nevezte meg a cégek tulajdonosaként. A Jezic nyilatkozatában szereplő tízmillió eurós összegből ötmillióról bizonyosodott be, hogy a két ciprusi cég azt valóban átutalta Jezic svájci cégének. Gucerijev nyilatkozata szerint a pénzből Jezic vegyipari vállalatától, a Diokitól szeretett volna földterületet vásárolni egy orosz energetikai fejlesztés számára. Tehát ahhoz semmi köze nem volt sem a Molnak, sem Sanadernek. Ráadásul Jezic nem teljesített, és a pénzt sem utalta vissza, ami miatt Svájcban per zajlik. Az ötmillió euró jelenleg is Jezic svájci cégének bankszámláján pihen zárolva.

Kara Pál kérdésünkre, milyen kapcsolat áll fenn a Mol és a két offshore cég között, elmondta: amikor a magyar ügyészség Hernádi Zsoltot tanúként meghallgatta, a Mol elnök-vezérigazgatója nem tagadta, hogy a Hangarn az egyik beszállítójuk. A Ceromáról viszont akkor hallottak először. A Hangarn kapcsán viszont felmerülhet a gyanú, hogy apró túlszámlázásokkal a Mol a ciprusi cég felé kifizethette azt az összeget, amit végül Jezic érdekeltségének átutaltak. A magyar ügyészség emiatt részletesen, évtizedekre visszamenőleg megvizsgálta a Hangarn és a Mol közötti árazást, és abban semmiféle gyanús kiugrást nem talált. Ráadásul életszerűtlen, hogy mindehhez Oroszország egyik legnagyobb olajmágnása asszisztált volna.

Annak, hogy Hernádi miért nem jelent meg Horvátországban és válaszolt ott az ügyészeknek, szintén számos oka van. Kara Pál elmondása szerint, mivel Horvátország nem EU-tag, ezért az ügyészség gyanúsítást csak jogsegély keretében közölhet egy EU-állam polgárával. Ezt tavaly júliusban meg is tette a magyar ügyészség felé, név szerint gyanúsítottként megnevezve Hernádit és ennek megfelelő kérdéssort is mellékelve. Ám a dokumentumban vázolt érvek a magyar hatóságot nem győzték meg. Ugyanakkor azt bejelentésként értékelve, önállóan indítottak nyomozást. A magyar ügyészség az alapos vizsgálat során nem tapasztalt bűncselekményre utaló jeleket, így lezárta a nyomozást. A horvát ügyészek újbóli kérését pedig azzal hárították el, hogy Hernádit nemzetbiztonsági okokból nem adják ki. Ennek pontos okát neki magának sem kell tudnia. Fontos, hogy ilyenformán Hernádinak végül nem kézbesítették a gyanúsítást. A Mol szerint ezért akkor sem érheti el a horvát ügyészség, ha esetleg Sanadert jogerősen elítélik, hisz kézbesített gyanúsítás híján nem lehet szó nemzetközi körözésről sem.

Meghatározók

A Molnak az INA-irányítás védelmére is vannak ütőkártyái. Amellett, hogy alapvetően nem értik, miért kellett volna kenőpénzt fizetniük azért, hogy megvásárolhassák, és több százmillió euró befektetéssel megmenthessék az INA-t – szavaik szerint – a csődtől. Sanader esetleges jogerős elítélését követően a horvát kormány indíthat polgári pert az irányítási szerződés felülvizsgálatára, ám a Mol – mint arra más szakértők figyelmeztetnek – akkor is a legnagyobb tulajdonos marad. Ugyanakkor a Mol bízik abban, hogy ebben az alapvetően horvát belpolitikai indíttatásúnak tartott ügyben a kedélyek lecsillapodnak, és fejleszthetik tovább az INA-t.