Kever és újraoszt a kormány
Előbbi esetben csak az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) foglalkozhatna idehaza ezzel a tevékenységgel, ám ezzel az elképzeléssel több probléma is van. A jelenleg érvényes szabályozás szerint internetes szerencsejáték-oldalak csak engedéllyel működhetnének itt, ám ez nem tartja vissza a külföldi cégeket attól, hogy szolgáltatásaikat enélkül is elérhetővé tegyék a magyarországi játékosok számára. Továbbra sem világos, a magyar hatóságok – illetékesség hiányában – hogyan kényszerítenék rá akaratukat a jellemzően adóparadicsomokban bejegyzett szolgáltatókra, vagy akadályoznák meg azt, hogy a honi játékosok elérjék az internetes oldalakat.
Az Szrt.-nek ráadásul jelenleg nincs olyan meghatározó internetes felülete, amellyel érdemben versenybe szállhatna a nemzetközi oldalakkal, vagyis ezzel az elképzeléssel egy abszurd helyzet állna elő: nem lenne olyan felület, amelyet adóztatni lehetne. (Az Szrt. ugyan interneten is elérhetővé teszi a TippMixet és a TippMaxot, ám ezekből az aránylag kicsiny forgalmú játékokból aligha jön össze a várt adóbevétel.) Az Szrt. egyébként már dolgozik online fogadási oldalán, ám ha el is indul, a piaci felfutása biztosan eltart egy ideig.
Amennyiben a kormány az államosítás mellett dönt, az könnyen egy újabb uniós vizsgálatot eredményezhet. Nemzetközi szerencsejáték-oldalak lapunknak név nélkül nyilatkozó képviselői elmondták: ha Magyarország ilyen szabályozást fogad el, azt biztosan megtámadják az illetékes uniós szerveknél, mivel szerintük ez nem összeegyeztethető az Európai Unió alapelveivel.
A másik lehetséges verzió, a dán modell bevezetése azonban tetszene a cégeknek. A névadó országban a regisztrált online szerencsejáték-vállalkozások évente licencdíjat fizetnek, a játékadót pedig a nettó játékbevételük után fizetik meg. Utóbbi annyit jelent, hogy a feltett tétek összegéből kivonják a kifizetett nyereményeket. Az adó mértékét az így megmaradt összegre vetik ki.
Ez utóbbi Magyarországon 20 százalék lehet a kormány által vizsgált koncepció szerint. Ezzel kapcsolatban az online oldalak részéről annyit jegyeztek meg: ez a mérték még elfogadható, de ez a felső határ. Ennél magasabb teher esetén ez a modell is életképtelenné válna, s a cégek megmaradnának a jelenlegi működési keret mellett.
Kormányközeli forrásunk szerint a kabinet a dán modell bevezetése felé hajlik, de idén már valószínűleg nem születik döntés a kérdésben. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de a területért felelős tárcától csak azt a választ kaptuk, hogy a kormánydöntést megelőzően nem áll módjukban részletes tájékoztatást adni a témában.
