Vonatvásárlás hozomra: pénze ugyan nincs, de a MÁV belevág
Kéregetni küldte a kormány Dávid Ilonát. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának úgy kell szereznie 42 új villamos motorvonatot és opciót további hat szerelvényre, hogy a vasúti járműgyártók kifizetésére nincs fedezete. A mintegy 80 milliárd forint értékű beszerzés döntő hányadát az Európai Unióval rendeztetnék, a kisebbik részt a vasútnak kellene állnia. Apró szépséghiba, hogy a járművásárlásról Brüsszellel nem egyeztek meg, és a MÁV, illetve leányai 2013-as üzleti tervében sincs forrás a beszerzésre.
Feltehetőleg éppen a bizonytalan körülmények vezettek oda, hogy a MÁV augusztus óta halogatja a motorvonattender elindítását. Holott a meglehetősen szokatlan, a hivatalos terminológia szerint „feltételes közbeszerzés” tervét már jóváhagyták. A sajátos eljárás alkalmazása a gyakorlatban azt jelentené, hogy az állami vasút lényegében „hozomra” vásárolna.
A versengő járműgyártóknak legalábbis bele kellene törődniük, hogy olyan tenderben vehetnek részt, amiből nem feltétlenül lesz üzlet. Hiszen a vevőnek egyetlen petákja sincs, fizetni csak akkor tud, ha sikerül megkötnie a Közlekedési operatív program (Közop) forrásainak felhasználását lehetővé tevő támogatási szerződést. Na meg akkor, ha a kormány valahonnan előteremti a projekt 15 százalékának megfelelő önrészt is. Ez a pénz ugyanis egyelőre hiányzik a vonatok majdani gazdájának, a MÁV-Start Zrt. jövő évi terveiből.
Vagyis elképzelhető, hogy hiába a közbeszerzési eljárásra költött pénz, a motorvonat-beszerzés végül csak a tender lebonyolításán szorgoskodó jogászoknak ad majd munkát. Aki pedig netán idő előtt gyártani kezdi a járműveket, annak vagy a nyakán maradnak a MÁV személyszállító leányvállalatánál összeírt igényeknek megfelelően kialakított, kétszáz fix ülőhelyes szerelvények, vagy a későbbi bevétel reményében ingyen átadja őket. Könnyebbség legfeljebb az lehet, hogy a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. a MÁV-Start elvárásaival megegyező motorvonatok beszerzésére készül. Így ha netán a nemzeti vasútnál nem, a magyar-osztrák unokatestvérnél talán jutna hely egy-két szerelvénynek.
Akárhogy is, úgy két és fél hónap várakozás után a közeljövőben a MÁV-Start feltételes közbeszerzési eljárása napvilágot láthat. Igaz, maga a beszerzés éppen annyit késik majd, mint a kiírás: az eredetileg decemberre tervezett szerződéskötés a legjobb esetben is tavaszra csúszhat. Az első szerelvények pedig a politikai elvárásoknak megfelelő 2014 eleje helyett mondjuk az év második felében, jóval az országgyűlési választások után érkezhetnek meg. Feltéve persze, hogy a beruházásra sikerül össze szedni a pénzt.
Vannak azonban más tisztázatlan kérdések is. A MÁV-nál a feltételes közbeszerzést jóváhagyó igazgatósági döntés idején például még nem tudták azt sem, hogy az új motorvonatok hol közlekednek majd. A Nemzeti Közlekedési Napok októberi rendezvényén viszont Dávid Ilona már arról beszélt, hogy a keret első 16 szerelvénye az elképzelések szerint a villamosításra váró Budapest–Esztergom vasútvonalon állna szolgálatba. De az új vonatok közül jutna a Budapest–Martonvásár–Székesfehérvár, a Budapest–Pusztaszabolcs, a Budapest–Vácrátót–Vác, a Budapest–Vác–Szob és a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza vonalra is.
Ezenkívül elgondolkodtató, hogy a korabeli vezetői emlékeztetők tanúsága szerint a MÁV-nál látszólag a gazdasági hatások előzetes értékelése nélkül döntöttek a motorvonatok beszerzéséről. Így azt sem vizsgálták meg, milyen hatása lehet az összesen 48 szerelvény esetleges érkezésének a MÁV Trakció és a MÁV Gépészet működésére. A vasút vezetői legfeljebb azt tudják, hogy a járművek szolgálatba állítása nyomán az öregedő mozdonyflotta kihasználtsága csökken. A felszabaduló kapacitásokat így fel lehet használni külső feladatok ellátására.
Az utasok pedig alighanem csak abban biztosak, hogy éppen eleget utaztak már az elaggott MÁV-szerelvényeken. A motorvonatok érkezésének itt lenne az ideje.
