Végül mi fizetünk

Az elmúlt években hangoztatott kormányzati ígéretek szerint csökkennie kellene az adócentralizációnak, vagyis az állam által beszedett közterhek bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) mért arányának, ám a jövő évi költségvetés megmentése érdekében hozott adópolitikai intézkedések – melyekről tegnap döntött a parlament – növelni fogják az elvonást.

A Matolcsy György által irányított gazdaságpolitika egyre kevesebb mozgásteret talál az újabb és újabb hiányfaragó intézkedések finanszírozására a kiadások között, ezért mind többet próbál inkább beszedni a vállalkozásoktól és az emberektől.

A kormány kommunikációja szerint ez nem így van, mert leginkább a multicégek és a bankok a kárvallottjai a bevételnövelő csomagoknak. Csakhogy – s erre már az egyik nagy adótanácsadó cég munkatársa figyelmeztet – a terheket végső soron azok fogják megfizetni, akik a boltban vásárolnak drágábban, vagy egy szolgáltatáshoz jutnak hozzá magasabb tarifa mellett, mert a termékek előállítását, a szolgáltatást drágították az adó- és egyéb kormányzati intézkedések. A szakértő szerint senkinek ne legyen kétsége, a közműadó vagy a megemelt energiaadó valamilyen formában be fog épülni a számlákba, s ez lesz a hatása a pénzügyi tranzakciós illetéknek is.

– De nem is kell direkt módon végrehajtani az átárazást, hogy a vevő mégis rosszabbul járjon, elég, ha a költségeket hosszabb távon csökkentő beruházást halasztják el a cégek azért, mert itt nem képződik elég forrásuk rá. A vásárló vesztesége ebben az esetben úgy keletkezik, hogy az árakban ez a hatás nem tud érvényesülni – tette hozzá az egyik, lapunk által megkérdezett szakember, aki úgy véli, a jövő évi adórendszer bizonyosan emelni fogja az adócentralizációt, annak mértékét 40 százalék fölé várja a jelenlegi 38-39 százalékkal szemben (elismerve, hogy ennek a bevételek mellett a reméltnél alacsonyabb növekedés lesz az oka).

A nemzetgazdasági tárca lapunkhoz eljuttatott prognózisa szerint ugyanakkor a centralizáció mértéke érdemben nem fogja meghaladni 2013-ban az idei mértéket, ugyanúgy 39 százalék körül alakulhat, mint 2012-ben. A minisztérium szerint 2011-ben 37 százalékon állt ez a mutató – a növekedést a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszavételével magyarázzák. Ennek kapcsán jelezték, hogy a számításokban különbség lehet az Európai Unió és a kormány – a Népszabadságnak elküldött – előző évekre vonatkozó (tehát a változás megítéléséhez alapul szolgáló) kalkulációi között: előbbi figyelmen kívül hagyta a 2011 előtti években a pénztárakba tagdíjként befolyó járulékokat. Ezért míg Brüsszel 2010-ben 38 százalékos centralizációs szintet látott (amihez képest tehát nőtt a centralizáció mértéke), a kormány szerint 39 százalék volt a hiteles szám, ehhez mérten viszont nincs romlás.

A lapunk által megkérdezett adószakértők szerint az adócsomagban találni kedvező és kevésbé örvendetes intézkedéseket is. Feltétlenül előbbiek közé sorolják a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó kedvezményeket, szintúgy a félszuperbruttó eltörlését az szja-rendszerben, bár volt, aki megjegyezte, hogy ez csak egy réteget hoz jobb helyzetbe, s az sem tiszta, hogy a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése e körben milyen következményekkel lesz a nyugdíjjogosultságuk megállapítására.

A költségvetés szempontjából kétségtelenül szükséges, de adópolitikailag nem szerencsés megoldásnak látják a szakértők a pénzügyi szektor túladóztatását, elsősorban a hitelnyújtásra gyakorolt káros hatása miatt, mert a még meglévő hitelezési hajlandóságot is elfojthatja. Más kommentárok az energiaadó brutális emelését tartják átgondolatlannak. S mindannyian megállapították, hogy a csomaggal nem lett áttekinthetőbb az adórendszer, még az utolsó pillanatban is „gazdát cseréltek” a bevételek (például a közműadó önkormányzati helyett mégis központi bevétel lett), az adminisztráció még bonyolultabbá válik, egyebek mellett az iparűzési adó sávossá alakításával. S nem csak az adózók baja gyűlik meg az új szabályokkal, úgy hallani, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban is meglepetést okozott, hogy a közműadó végül hozzájuk kerül, erre a feladatra ugyanis nincs felkészülve a szervezet.

Az egyik legnagyobb tanácsadó cég munkatársa megjegyezte, ők pedig arra nincsenek felkészülve, hogy dolog nélkül üljenek az irodáikban, márpedig egy ideje nem kopogtat az ajtajukon olyan befektető, aki friss pénzt hozna a gazdaságba, új beruházást indítana, s ehhez kérne szaktanácsadást. A szakértő szerint ez a helyzet nem az új csomag részleteinek kibontása után állt elő, de abban biztos, hogy javulás e téren nem lesz egyhamar, mert a kiszámíthatóság továbbra sem a kormány legerősebb fegyvere a befektetőkért vívott csatában.

Gázvezeték-fektetés az Alföldön. Közműadó: ami a csövön kifér
Gázvezeték-fektetés az Alföldön. Közműadó: ami a csövön kifér
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.