A nemzetgazdasági tárca péntek esti bejelentése szerint a jelenleg a 19 százalékos nyereségadón felül a profit nyolc százalékára rúgó, közkeletű nevén Robin Hood-adót nem 11, hanem 31 százalékra emelik. Továbbra is érvényben marad, hogy az érintett társasági kört jelentősen kibővítik, az extra terhet kiterjesztik lényegében minden közműszolgáltatóra.

Ezen túlmenően a jövő évtől minden közmű- és informatikai vezeték minden métere után évi 100 forintot kell fizetni. Ez alól csak a „családi”, állami és önkormányzati tulajdonúak mentesülnek, a viszonylag rövid vezetékrendszert birtokló vállalkozások terhe pedig méterenként 50 forint lesz. A céges szakértők számításai szerint a jelentős hosszúságú vezetékeket üzemeltető közműtársaságok terhelése így a nyereségre vetítve már elérheti a 75-80 százalékot is, vezetékhossztól függően.

A szakértő véleménye szerint az a kormányzati megfogalmazásból adódó kedvezménylehetőség, miszerint az adóból 15,5 százalékot ennek megfelelő mértékű beruházásokkal le lehet írni, nem életszerű. A jogászok most azt elemzik, hogy itt milyen beruházásokat lehet érvényesíteni. Az ismert szabályok ide – értelmezésük szerint – csak a sok új munkahelyet teremtő fejlesztéseket sorolják, holott számos olyan, igen hasznos beruházás létezik, amely közvetlenül nem teremt munkahelyeket. A nagy csoportok ismereteink szerint még nem látják világosan, hogy csoportszintű, csak a Magyarországon belüli vagy az azon kívüli tevékenység után is fizetendő-e a sarc. Az általunk megkérdezett cégeknél tegnap már csak ezért sem kívántak becslést adni a jövő évi nyereségkilátásaik további csökkenéséről.

Ugyanakkor a válasz – ígérik – bizonyosan nem marad el. Tovább csökkentik beruházási költségvetéseiket, kettő helyett egy karbantartás lesz, olcsóbb anyagokat építenek be. Kétségtelen, hogy a honi energiaipar mostanság igen magas minőségű „termékeket” tud előállítani, és általában az ellátás biztonságára sem lehet panasz. Az ilyen válaszintézkedések évek múltán mutatják meg hatásukat, ami például több üzemzavart jelenthet. Ilyenkor precedensértékű vita alakulhat ki a szolgáltatás minőségét számon kérő hatóság és a cégek között, melyek azzal érvelhetnek, hogy az állam nem biztosítja a szabványos minőségű szolgáltatás nyújtásához szükséges forrásokat.

Az IMF elégedetlen a kiigazítással

Az intézkedések egy része nem fenntartható jellegű, és nem segíti a gazdasági növekedést sem – ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleménye az Orbán-kormány három megszorítócsomagjáról. A Wall Street Journal kérdésére Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője közölte: a költségvetési kiigazításhoz jobban kiegyensúlyozott konszolidációra van szükség az ad hoc intézkedések helyett.