Bevétel helyett kiadás lesz
A közművezetékek megadóztatásának ötlete eredetileg a fővárostól ered, ám végül Budapestnek nemhogy bevétele nem lesz az új közteherből, de több milliárd forintot még el is bukik emiatt. Cserébe, hogy lemondott a dugódíj bevezetéséről, Tarlós István főpolgármester a parkolási, illetve az iparűzésiadó-bevételek – jelenleginél nagyobb arányban – fővároshoz irányítását kérte. A parkolási bevételekre vonatkozó javaslatot a kerületek azon melegében visszaverték. A forrásmegosztásról egyetlen hang sem hallatszott, mígnem az Országgyűlés költségvetési bizottsága november elején módosító indítványt nyújtott be az adótörvények jövő évi változásairól szóló törvénycsomaghoz. Eszerint a helyi adókról szóló bekezdést akként módosítanák, hogy a közműadót, illetve a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat vethesse ki.
Tüttő Kata, az MSZP fővárosi frakciójának tagja szerint utóbbi a fővárosi hitelek miatt fontos – bevételi szempontból azonban lényegtelen – változtatás. A fővárosi egészségügyi, oktatási és szociális intézmények államosításával ugyanis felborul a főváros működési bevételeinek és adósságszolgálatának hitelszerződésekben rögzített aránya, így a fővárosi hitelek 80 százalékát folyósító Európai Beruházási Bank akár fel is mondhatja a szerződéseket. Ez Budapest azonnali csődjét okozná. Ennek elkerülése miatt kérte a főváros, hogy az évi 190 milliárdos bevételt jelentő iparűzési adó a főváros kasszájába folyjon be. Vélhetőleg ennél többet is akart volna, történetesen a megosztás jelenlegi, 47-53 százalékos arányának főváros javára való módosítását.
Egy köztes minisztériumi munkaanyagban szerepelt is, hogy a BKV finanszírozását a „2013. évi forrásmegosztás arányának a kerületektől a főváros irányába való 6,5 százalékpontos elmozdítása” biztosíthatná. Ez 12 milliárd forint bevételnövekedést hozhatott volna a fővárosi konyhára. Az ötlet azonban megragadt a javaslatok szintjén. Bár bevezetése se oldaná meg a közlekedési cég pénzügyi gondjait. A kormány ugyanis jövőre egyetlen fillér támogatást se adna a fogyasztói árkiegészítés 16 milliárdján túl. Csakhogy a fővárosi közösségi közlekedés évente 140 milliárdba kerül, míg a menetdíjbevételből 51 milliárd folyik be. (Ezen a jegyáremelés sem sokat változtatott.) A BKK–BKV jövő évi költségvetésén így 73 milliárdos lyuk tátong. Foltozására pedig a közműadóból se jut egy fillér sem.
A második Matolcsy-csomagban bejelentett közműadót első nekifutásra az önkormányzatok által kivethető építményadó részeként vezették volna be. Csakhogy Budapesten ez a jog a kerületeké. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ezt feloldandó tett egy módosító javaslatot, amellyel a főváros kezébe adta volna a közműadó kivetésének jogát. A kormány viszont gondolt egyet és pénteken önálló törvényjavaslattal állt elő (erről a tervek szerint ma szavaz a parlament), miszerint az új közterhet az állam szedné be. A bevétel továbbosztásáról nincs szó. A méterenként 100 forintos adóterhet a közművezetékek birtokosainak, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonlás esetén az üzemeltetőnek kell megfizetni. A fővárosi önkormányzat viszont az Elmű kivételével – amelyet még az előző ciklusban eladtak – valamennyi közműtársaságnak résztulajdonosa.
Bár az önkormányzat a törvény kitétele szerint mentesül az adófizetés alól, cégei aligha ússzák meg a cirka másfél milliárd forint adó megfizetését. Ez pedig a társasági adó mértékének emelésével együtt alaposan lecsökkenti a várható nyereség, illetve a fővárosnak fizetendő osztalék összegét. Tarlós éppen ettől tartva próbálta nyár elején lebeszélni Orbán Viktort a közműadóról, de hiába. A városvezetés eddig hatmilliárd forintos bevételre számított a közműadóból (a józanabbak legfeljebb négymilliárdra), amire most egyrészt keresztet vethet, másrészt az osztalékveszteség csak a Főgáznál elérheti a kétmilliárd forintot. A frissen vett Fővárosi Vízművek esetében pedig osztalék helyett jó, ha nem kell önkormányzati pénzt belerakni a saját vételét hitelből finanszírozó cégbe. A főváros így újfent rosszul jön ki a kormányzati tanácsadásból.
