Államosítják az alkoholpiacot is?

2012-11-20

Az alkoholpiac államosításának ötlete „kering” kormányzati berkekben – állítja források megjelölése nélkül a hétfői Népszava. A lap szerint a nemrégiben központosított dohánypiachoz hasonlóan a 15-20 százalékosnál nagyobb alkoholtartalmú italokat is csak koncessziós díjat fizető boltokban lehetne árusítani. A Népszabadság forrásai szerint nem új ötletről van szó: kormányzati körökben a dohány-kiskereskedelem átalakítási tervének megjelenésével egy időben azt is latolgatták, hogy az alkoholpiachoz is hasonló módon nyúlnának hozzá. Ám mind a szeszgyárak és azok érdekvédelmi szervezetei, mind pedig az érintett kereskedők is leszögezték most, hogy a másfél évvel ezelőtti kósza pletykák óta nem volt semmiféle, az államosítást megerősítő hír. Ezen túl a kormányoldal sem hivatalosan, sem pedig informálisan nem tárgyalt az ágazat képviselőivel. Igaz – mint azt egy ágazati lobbista lapunknak megjegyezte –, a kabinet eddigi működését tekintve „ettől még bármi megtörténhet”.

Annyi biztos, hogy az alkoholpiac esetleges államosítása jóval keményebb dió lehet, mint a dohánykereskedelemé. Könnyen lehet, új hálózatot kellene szervezni. A piacon korábban voltak és most is tartják magukat olyan latolgatások, miszerint a kormányzati remények szerint jövő júliusban startoló nemzeti dohányboltok polcain alkoholt is lehetne kapni, azonban egy kormányközeli forrásunk arról beszélt, hogy elsősorban jogi természetű aggályok miatt ez nem biztos, hogy megoldható.

Kérdéses viszont, hogy mekkora üzlethálózatra lenne szükség ahhoz, hogy pusztán az alkoholszakboltként üzemelő egységek nyereségesen üzemeljenek – mutatott rá egyik ágazati szakértő. Jelenleg a vendéglátóiparral együtt 35-40 ezer helyen kapni alkoholt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint tavaly Magyarországon 280 milliárd forint értékben árusítottak alkoholtartalmú italt, igaz, annak tetemes része alacsony alkoholtartalmú sör és bor. Az égetett szeszes italok piaca az előbbieknél jóval kisebb: a Nielsen mérései szerint tíz hónap alatt az általuk mért kilenc szeszesital-kategória együttes kiskereskedelmi forgalma mintegy 55 milliárd forint volt.

Bár a cigarettához képest – ahol az árat a gyártó határozza meg – az alkohol esetében jóval nagyobb a kereskedő haszna, azonban csöppet sem biztos, hogy ez megfelelő jövedelmet jelentene az állami boltok számára – vélik piaci forrásaink. Az értékesítési pontok radikális csökkenése a hazai lakosságot még inkább arra ösztönözné, hogy a Fidesz nagylelkűségéből jövedékiadó-teher nélkül maradt házi pálinkát fogyassza az egyre nagyobb adóteherrel sújtott gyári termékekhez képest. Az átalakítás éppen azokat a kisvállalkozásokat érintené súlyosan, amelyeket a kabinet – retorikája szerint – éppen a leginkább meg kíván védeni. Ha ugyanis a kormány rátenné a kezét erre a területre, az sokkal inkább a kisboltoknak jelentene súlyos kiesést, hiszen igen sok kicsiny, gyakorlatilag bögrecsárdaként is működő üzletnek származik a teljes forgalmához képest jelentős bevétele a röviditalokból. Az alkoholforgalom szakboltokba történő szervezése pedig bízvást kihúzná a talajt alóluk. A hipermarketláncok ehhez kapcsolódóan jelezték: a dohánytermékekhez képest nagyobb a kereskedő haszna az alkoholon, ám a nagy hipermarketek forgalmának csak elenyésző része származik az égetett szeszes italok eladásából.

Újabb kiválás a CBA-ból

December végével kiválik a CBA hálózatából egy újabb nagy, vidéki regionális cég, a Kerekes Kft. – tudta meg lapunk. A mintegy 50 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalmat lebonyolító Kerekesről úgy tudni, hogy a későbbiekben nem csatlakozik más hazai lánchoz, hanem önálló kereskedelmi hálózatként folytatja tovább. Megkeresésünkre sem a Kerekes Kft.-nél, sem pedig a CBA-nál nem részletezték, hogy mi volt az elválás oka. Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője csak annyit közölt, hogy a Kerekes döntése volt, hogy önállóan folytatja. Hozzátette: a Kerekes a CBA-központtól eddig is nagymértékben függetlenül szervezte az áruforgalmát, így a döntése nem érinti jelentős mértékben a CBA franchise-rendszerét.

Magyarországon tarolhat a román elektromos autó

A Go4two művésznévre hallgató járművet Kolozsváron mutatták be. A háromkerekű, lítiummal működő autó mindössze 150 kilogramm és 5000 euróért (átszámítva körülbelül másfél millió forintért árulnák – annyiért, amennyivel Magyarországon az elektromos járművek vásárlását támogatják.

Adóemelés után újabb üzemanyagáremelés

A nemzetközi hatások nyomán a jövő héten akár hét forinttal is drágulhatnak az üzemanyagok a GKI Energiakutató előrejelzése szerint. A nyersolaj 1,1, a benzin fél, a gázolaj pedig 3,5 százalékkal drágult a tőzsdéken. Tegnap - szombaton - adóemelés miatt 6 forinttal nőtt a benzin és 13-mal a gázolaj ára.