Tiltakozó kamarák

Lapunk információi szerint a jellemzően külföldi cégeket képviselő honi szervezetek továbbra is elégedetlenek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörének tervezett kibővítésével. Ennek hangsúlyozása végett külön-külön, de egymással egyeztetve több levelet írtak az anyagot jegyző Navracsics Tibornak. Pedig jelenleg már egy viszonylag gyengített változat fekszik a parlament asztalán.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter eredetileg október közepén terjesztette be azt a törvényjavaslatot, mely szerint a Kehi minden olyan cégben szabadon vizsgálódhat – akár azonnali elektronikus másolatot készítve az adatokról –, melyben a magyar államnak akár közvetve egyetlen részvénye is van. A Kehinek nem kellene indokolnia lépéseit, és a banktitok sem jelentene számára akadályt. Ezt követően erős lobbi indulhatott be, hisz a tárcavezető nem sokkal később két fontos ponton módosított.

Egyrészt kivette a Magyar Nemzeti Bankot az átkutatható cégek közül, másrészt a Kehi már csak a 25 százalék feletti állami tulajdonú társaságoknál fejthetné ki tevékenységét. Ám ez a – korábbi tapasztalataink szerint csak puhatolózó – érdekképviseleteknek már nem volt elég. Az első körben lapunknak sem az amerikai, sem a német kamara nem kívánt állást foglalni. A Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamaránál még a törvénytervezet megjelenését követő napokban sem ismerték azt. Ugyanakkor forrásaink már akkor vizsgálandónak ítélték a tulajdonosok közötti megkülönböztetés tilalmának esetleges megsértését.

Illetve felvetették azt is, mi van, ha az állam egy versenytárs cégben érdekelt. (Vagyis a Kehi mennyiben biztosítja, hogy az általa megismert adatok nem kerülnek át az állami konkurenciához?) Ugyanakkor találtunk olyan, részben állami energiacéget is, amely lapunknak már az első változaton sem talált semmi kivetnivalót, mondván: ők becsületesek, átláthatók, nincs takargatnivalójuk; eddig is folyamatosan ellenőrizték őket, így a Kehi is jöhet, ha akar.

Értesülésünk szerint ugyanakkor a képviseletek és a vállalatok jogászai az első kábulatból felocsúdva rájöttek, hogy a Kehi már ma is minden további nélkül eljárhat náluk, mégpedig az államháztartásról szóló 2011. évi törvény alapján. Egy érintett szerint erre valószínűleg nem jöttek volna rá, ha a kormányzat egy jogi aktussal (a törvénymódosítás benyújtásával) nem irányítja a problémára a figyelmet, hisz a Kehi mindeddig nem élt a lehetőséggel. Ám ezt most már a társaságok olyan megnövekedett kockázatként kezelik, ami ellen – szerintük jogos – kifogások fogalmazhatók meg.

Szintén sérelmezik, hogy a Kehi olyan cégeknél is nyugodtan vizsgálódhatna, amelyek valamikor egyszer állami tulajdonban voltak. Lapunk információi szerint e témában levelet írt többek között a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Joint Venture Szövetség, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. A német kamaránál ugyanakkor nem hallottak ilyen akcióról. Az érintett szervezetek közül ugyanakkor lapunknak hivatalosan csak Dávid Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója erősítette meg a levélküldés tényét.

Annak tartalmáról úgy fogalmazott: a kamara a törvénymódosítási javaslat, illetve részben a jelenleg hatályos szabályok kapcsán küldte el alkotmányossági, az EU-jogrendszerrel kapcsolatos, illetve versenyképességi észrevételeit. Kérdésünkre megerősítette, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október végi, a kamaránál tartott előadása után – melynek sajtókommunikációja az egyetértésről szólt – a kérdésszekcióban nem hangzott el a Kehivel kapcsolatos felvetés. Igaz, az előterjesztést nem is Matolcsy György tette. A levelekre értesüléseink szerint mindeddig nem érkezett válasz.

A Kehi bejárata. Csengőfrász a cégeken
A Kehi bejárata. Csengőfrász a cégeken
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.