Kié legyen a föld?
– A magyar kezek is különbözőek – szögezte le Ángyán –, de ha a földhöz hozzájuthatnak a spekuláns tőketársaságok is, az katasztrófához vezet. A tőke a hasznot lefölözi, a környezetvédelmi és munkáltatói terheket azonban szétteríti. Minőségi, kis és közepes családi gazdaságokat tömörítő mezőgazdaságot célszerű a földtörvénnyel létrehozni.
Ángyán – aki lemondása után is maradt a kormánypárti frakcióban – 70 módosító indítványt nyújtott be Bencsik Jánossal közösen a földtörvény parlamenti vitájában. Ezek többnyire a birtokméret, a tisztázatlan kényszerhasznosítás és a haszonbérleti botrányok kapcsán többször kijátszott helyben lakás kérdéseit érintik. Ángyán több lehetőséget szeretne adni a kezdő fiatal gazdáknak, de a földtörvény teljesen kifelejtette őket a támogatandók sorából.
Szabó Rebeka, az LMP agrárkérdésekkel foglalkozó képviselője egyetértett Ángyánnal abban, hogy a földtörvénnyel erősíteni kell az ökogazdálkodás szempontjait és a családi gazdaságokat, s meg kell teremteni a helyi közösségek beleszólását garantáló földhasznosítási bizottságok létrehozásának lehetőségét is. Most általában azok az erős emberek döntik el, hogy kié legyen a föld, akik legtöbbször terepjáróik ablakából kihajolva szeretnek beszélni a helyiekkel.
Gőgös Zoltán, a parlamenti mezőgazdasági bizottság MSZP-s tagja szerint Ángyán nem veszi figyelembe, hogy a kisgazdaságok foglalkoztatottsági adatai statisztikailag kozmetikázottak, a gyakran hangoztatott 430 ezer foglalkoztatott nem lelhető fel a mezőgazdaságban. Gőgös szerint nem lehet cél, hogy sok kis gazdaság legyen, s „félalkoholista cselédek” szakértelem nélkül műveljék a földet. Ha előírnák, hogy 30 hektáronként kötelező legyen egy ember foglalkoztatása, s azt kiterjesztenék a családi gazdaságokra is, több embert tarthatna el a mezőgazdaság.
– A helyben lakásról annyit, hogy a földműves lehetőleg ott, a faluban lakjon, s ne a Kajmán-szigeteken – mondta Gőgös. Raskó György agrárközgazdász szerint az a fontos, hogy aki földet művel, értsen hozzá. Az Antall-kormány egykori szakmai államtitkára (aki ma 2700 hektáron gazdálkodik Lajoskomáromban) arról beszélt, hogy az egyéni vállalkozói kör 2,7 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 77 százaléka viszont semmilyennel. A területek 41 százalékát művelik ma társas vállalkozások, a föld 45 százaléka a gazdák kezében van (a többi az állam kezelésében), az adatok mégis azt mutatják, hogy a családi gazdaságok látványosan nem törik magukat az állattartásban, s noha az elmúlt tíz évben növelni tudták birtokaikat, nem veszik ki úgy a részüket a közteherviselésből, mint a társas vállalkozások.
Tavaly 564 ezer háztartásban 21 200 fő fizetett 9 milliárd forintnyi adót, míg a társas vállalatok 101 milliárdot fizettek be az államháztartásnak. – Az erőforrásokat versenyképes termeléssel kell hasznosítani. Az a jó, ha azoké lesz a föld, akik a legnagyobb hatékonysággal meg tudják művelni – mondta Raskó.
