Újfent a kormánypártok által delegált négy külsős tag szavazata alapján döntött kamatcsökkentésről legutóbbi, október végi ülésén a monetáris tanács – derült ki az ülés tegnap közzétett jegyzőkönyvéből. A 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György szavazott, míg az akkor még 6,5 százalékon álló kamat szinten tartása mellett Simor András elnök és két helyettese, Karvalits Ferenc és Király Júlia voksolt.

A monetáris tanács tagjai között az inflációs cél követésének módjáról sincs egyetértés. A külsősök szerint a háromszázalékos inflációs cél elérését nem fenyegeti veszély, mert a gazdaságot kívülről érő költségsokkok lecsengése után a gyenge kereslet árleszorító hatása érvényesül. A kamatcsökkentések ezt nem befolyásolják, viszont ösztönözhetik a növekedést, és ha a hozamokba is beépülnek, olcsóbbá teszik az adósságfinanszírozást.

A kamat szinten tartását támogató belsősök szerint viszont az inflációs és pénzpiaci folyamatok nem engedik a lazítást. Úgy látják, az inflációs cél csak szigorú kamatpolitika mellett érhető el. Bizonytalanságot éreznek a kormányzati intézkedések nyomán, és a kedvező pénzpiaci hangulat tartósságában sem bíznak. Egyik félnek sincs igaza – állítja Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint látható, hogy a kamatcsökkentések gazdaságélénkítő hatása a nullához közeli, miközben a túlzott óvatoskodás sem vezet eredményre, mert az inflációt érintő külső ársokkok kezelésére a monetáris politikának nincsen eszköze. Az inflációs cél középtávon akár 5,5, akár hétszázalékos kamat mellett is elérhető, és a forintárfolyamot sem kell megvédeni, mert a csökkentéseknek eddig sem volt gyengítő hatásuk. A piacok a következő kilenc hónapra 100 bázispontos kamatcsökkentést már beáraztak, vagyis – tette hozzá az elemző – a forint nem száll el, ha apró lépésekben mérsékeli a kamatot a monetáris tanács.

A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a jegybank szakértői még 6,6 százalékra ugró inflációnál is magasabbat vártak szeptemberre, sőt a következő időszakra is emelkedést vetítettek előre. Hogy mennyivel, azt nem közölték. A világpiaci élelmiszer- és energiaárak emelkedésének begyűrűzését becsülhették túl a jegybanki elemzők, ezt támasztja alá, hogy októberre már hat százalékra süllyedt a fogyasztói árindex éves értéke.

Előfordul ilyen, az elemzők sem láthatnak mindent előre – mondta lapunknak ezzel kapcsolatban Suppan Gergely. Szerinte nem tragédia, ha az adott hónap inflációját nem találják telibe, a lényeg, hogy a folyamatokat helyesen értékeljék, és lássák, hogy másfél év múlva merre jár az index. Az MNB-nél a negyedévente kiadott inflációs jelentésben vázoltak alapján készítik az elemzéseket, így egy-egy kicsúszás érdemben nem befolyásolja a stáb felkészültségének megítélését. Suppan az előrejelzési nehézségekre példaként a baromfihús termelői árának előrevetített, az őszi hónapokban rendre 10-10 százalékban megjelölt emelkedését hozta fel, ami a takarmány drágulása miatt reális is lett volna.

Ehhez képest a húsárak alig két százalékkal nőttek októberben, mert a termelők a folyamatosan gyengülő kereslet mellett áremelési szándékaiknak csak minimális részét tudják elfogadtatni a kereskedőkkel.

A kereslet, a belső fogyasztás alacsony szinten ragadása tartósan dezinflációs hatást okoz, és erre a bérek alakulása, a reálkeresetek csökkenése is rásegít. A MNB szakértői szerint az év végén szerény prémiumkifizetések lesznek, következésképpen szerényebbek lesznek a karácsonyi költések is. Suppan szerint ebben a gazdasági helyzetben ez logikus és érthető munkáltatói magatartás. Egy éve decemberben a közszférában átlagosan 9,8 százalékos, a versenyszférában 16 százalékos extra pénzt fizettek ki, ez 19, illetve 33 ezer forintnak felelt meg. Az idén még ennél is szerényebb átlagra lehet számítani.