Az adó löki följebb az árakat
Abban mindenki egyetértett, hogy a szeptemberi, kiugróan magas, 6,6 százalék után szelídülnie kell az inflációnak, mivel a drágulást meghatározó legfontosabb tényezőknél egyértelmű csökkenést lehetett megfigyelni. A 20-30 forinttal csökkenő üzemanyagárak mellett az élelmiszerek vártnál szerényebb mértékű áremelkedése vezetett a jobb adathoz.
Szeptemberhez képest az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak, ami Gárgyán Eszter szerint a világpiacon tapasztalt alapanyag-drágulás tükrében nagyon szerénynek mondható. A Citibank vezető elemzője kérdésünkre azt mondta, hogy a következő hónapokban erőteljesebb lehet a drágulás, a termelők érvényesíteni fogják áraikban a megnövekedett költségeiket, a kereskedők legfeljebb tompítani tudják az áremelések mértékét.
Októberben a ruházati cikkek a szezonváltás miatt három, az energiaárak pedig a tél közeledtével egy százalékkal drágultak szeptemberhez képest. Meglepő volt viszont a szolgáltatások 0,4 százalékos árcsökkenése. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1 százalékkal nőtt, de még így is 1,2 százalékkal olcsóbbak a műszaki cikkek, mint egy évvel ezelőtt. A karácsony közeledtével, az ünnepi akciók meghirdetésével ezen a téren fogyasztóbarát árcsökkenés várható, de attól még messze vagyunk, hogy olyan áron kínálják a kereskedők a hűtőgépeket, ami – Varga Mihály tárca nélküli miniszter reményei szerint – tömeges cserére sarkallná a háztartásokat, s ezzel végre fellendítené a belső fogyasztást.
Az infláció felgyorsításában még mindig jelentős szerepet játszanak a kormányzati adóemelések: ha ezeket nem vennénk figyelembe, akkor csupán 3,5 százalékkal lenne drágább az élet, mint egy évvel ezelőtt. Gárgyán Eszter szerint a szeptemberi 4,1 százalékról visszacsúszó index még mindig messze van attól a három százaléktól, ahol egészséges gazdasági körülmények között lenne a helye.
A nyugdíjasok fogyasztási szokásait tükröző inflációs index 6,2 százalékra, vagyis az alapinfláció fölé nőtt, ami azt jelenti, hogy a mostani, visszamenőleges nyugdíjemelésből novemberben kézhez kapott forintokat hamar elnyelik a boltok pénztárgépei.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmünket, hogy novemberben a gázolaj jövedéki adójának egy évvel ezelőtti emelése feljebb tolja majd a viszonyítási alapot, ezzel az infláció csökkenését hozza magával. Osztja ezt a véleményt Gárgyán Eszter, aki úgy véli, hogy az emiatt 5,9 százalékra mérséklődő inflációt a decemberi, a dohánytermékeknél előrehozott, mintegy tízszázalékos jövedékiadó-emelés év végére 6,1 százalékra tolja vissza. Mindkét elemző szerint az évet 5,8 százalékos átlagos infláció jellemzi majd, míg jövőre Gárgyán 5, Suppan 4,5 százalékos pénzromlást vár.
Bár az év eleji áfaemelés jövő januárban már nem terheli tovább az inflációt, lesz helyette más: a tranzakciós illeték, a felsrófolt biztosítási adó és a hatósági árak emelése erősen inflációserkentő hatású, a BKV tarifáit például 8 százalékkal emeli a fővárosi önkormányzat, míg az még kérdés, a MÁV és a Volán-társaságok, valamint a vezetékadóval sújtott közművállalatok mennyivel nyomják az infláció fölé jövő évi tarifáikat.
Abban viszont teljes a konszenzus az elemzők között, hogy minden feltétel adott az alapkamat novemberi újabb 25 bázisponttal történő csökkentéséhez, amivel kerek hat százalékra süllyesztenék az irányadó rátát szavazataikkal a monetáris tanácsban többségben lévő, kormánypártok által delegált tagok. A nyilatkozatukban megcélzott, jövő félévi 4,5-5 százalékos kamatszint elérése viszont Gárgyán Eszter szerint illuzórikusnak tűnik, tekintettel az olyan kockázati tényezőkre, mint az EU/IMF-tárgyalások lebegtetése, az önkormányzati hitelátvállalások mikéntje, de az ezekre adott esetleges hitelminősítői reakciók is bőséggel hordoznak magukban rizikót. A Citibank elemzője szerint reálisan 5,5-6 százalékra csökkenhet a kamatszint, s azt sem látja valószínűnek, hogy negatív reálhozam jellemezze majd a magyar eszközöket. A kamatszint ilyen gyors ütemű csökkentését Suppan Gergely sem látja indokoltnak.
