Nem fogták azonban vissza magukat a központi költségvetés intézményei és a közjogi szervezetek (a nem ipari vagy kereskedelmi jellegű közérdekű szükségletek kielégítésének céljából alapított szervezetek), előbbiek ugyanis a tavalyi 192 milliárd forint után idén, az első kilenc hónapban, 224 milliárd forintot költöttek ilyen címszó alatt, utóbbiak pedig 314 milliárd helyett már 360 milliárd forintnál tartanak.

A közbeszerzéseket az év eleje óta új törvény szabályozza, ám a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) szerint ez az átláthatóságot vagy éppen a korrupció visszaszorítását tekintve nem hozott áttörést. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke viszont azt mondta lapunknak, hogy a szóban forgó törvény alapvetően nem korrupcióellenes jogszabály, vagyis elsődleges feladata nem a korrupció kezelése, hanem a közbeszerzési eljárások rendszerének kialakítása.

A törvény annyit tehet, hogy a jogterületen felmerülő korrupció lehetőségét a minimálisra igyekszik szorítani. Hozzátette, különben a Közbeszerzési Hatóság kizárólag szakmai alapon vizsgálja az eljárásokat. Éppen ezért az a piaci gyanú, hogy a közbeszerzési pénzek többsége, különösen a nagy megbízások, Fidesz-közeli cégekhez vándorolhatnak, a hatósághoz konkrét panasz vagy megkeresés formájában nem jutott el, egyébként meg, ahogyan Gajdos Róbert mondta, a közbeszerzési eljárások szereplői politikai hovatartozásának vizsgálata kívül esik a Közbeszerzési Hatóság feladat- és hatáskörén, döntéseire nincs kihatással.

Ugyan az idei évre vonatkozó kutatás még nem készült el, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyjából ugyanaz igaz a közbeszerzésekre, mint az elmúlt években: 2010-ben a magyar GDP több mint 5,6 százaléka forgott a közbeszerzéseken. Ehhez a nagyságrendhez képest nem megfelelőek a felügyeleti és az ellenőrzési mechanizmusok – mondta Szloboda Alíz, a TI Magyarország közbeszerzési programok vezetője. Még mindig igaz az is, hogy a pályázatok 65-70 százalékát érinti a korrupció, illetve a közbeszerzések költségét 25 százalékkal növeli az, hogy a pénzből vissza kell osztani a megrendelés elnyerése érdekében.

Az új közbeszerzési törvényen látszik, hogy a jogalkotók próbáltak egy egyszerűbb jogszabályt létrehozni, és a korábbi 400 paragrafust 175 szakaszra soványították, ám Szloboda Alíz szerint a jogbiztonság nem nőtt. – A kormányzat keretszabályokat alkotott, amelyeket a jogalkotó nem töltött fel konkrét tartalommal, túl sok felelősséget téve ezzel a jogalkalmazóra, miközben a szankciók szigorodtak. A nem egyértelmű megfogalmazások pedig nem fehérítik a folyamatokat – mondta a TI Magyarország szakértője.

Gajdos Róbert szerint azonban az új jogszabály áttekinthetővé, egyértelműbbé, könnyen értelmezhetővé vált, aminek következtében alkalmasabb arra, hogy a közbeszerzések céljait – közpénzek átlátható elköltése, verseny tisztasága – megfelelően szolgálja. Szerinte a „túlszabályozás” megszűnt, az alapelvek szerepe azonban ezzel fordított arányban megnőtt. Elismerte, hogy ennek megfelelően a törvényben több az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály, de azok csak erősítik a közbeszerzési eljárások integritását. Úgy véli, az új közbeszerzési törvény kialakította azokat a kereteket, amelyek alkalmasak a korrupció kezelésére, illetve a közbeszerzési eljárások átláthatóságának biztosítására.

Szloboda Alíz hosszasan tudja sorolni, hogy szerinte miért nem javult a helyzet, de azt is, hogy a TI Magyarország szerint hogyan lehetne némi fehéredést elérni a közbeszerzések terén. A TI kifejlesztett egy antikorrupciós eszközt, amely a közbeszerzések átláthatóságát, a tisztességes verseny erősítését és a korrupciós kockázatok csökkentését célozza. Az integritási megállapodás egy olyan háromoldalú szerződés, amelyet az ajánlatkérő, az ajánlattevők, illetve egy független civil szervezet köt egymással. Egy ilyen megállapodás egyértelművé teszi a játékszabályokat, átláthatóbbá a folyamatokat, sikeres alkalmazása pedig azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárás, a szerződéskötés és a teljesítés korrupciótól mentesen és átláthatóan valósul meg.

A TI Magyarország a Magyar Nemzeti Bank két beszerzését is monitoringozta az utóbbi időben, civil szereplőként. De egy másik pozitív példát is mondott Szloboda Alíz: Ózd városi ivóvíz-ellátási infrastruktúra és elosztási rendszer fejlesztése és fenntartható irányítása beruházásban, melyet a Svájci Államszövetség kormánya támogat, az önkormányzat valamennyi közbeszerzési eljárásában integritási megállapodást alkalmaz, s bevonta a folyamatba a TI Magyarországot. Az önkormányzat valamennyi állomásról, a szerződésről és magáról a végrehajtásról is tájékoztatja a közvéleményt.

Egy másik módszert is említett a TI Magyarország szakértője. Szerinte a nyilvánosság kulcsfontosságú lenne a korrupció csökkentésében. Ennek eszköze egy olyan vizualizáció, amikor az ajánlatkérő folyamatosan feltölti a világhálóra és elérhetővé teszi a közbeszerzést, azaz láthatóvá teszi, kik a szereplők, mi meddig tartott, hol csúszott el a megvalósítás, mi mennyibe került.

A nemzetközi gyakorlat számos jó példát kínál a korrupció visszaszorítására. Ám ezek hazai alkalmazása egészen addig reménytelen, amíg a kormányzat úgy módosítaná a polgári törvénykönyvet, hogy üzleti titokká minősíti az adófizetői forintokból finanszírozott szerződéseket. Az intézkedés nemcsak korrupciós ügyek eltussolására alkalmas, hanem megfosztja az állampolgárokat attól a joguktól, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak közpénzek elköltéséről.