Lapunk két hete írta meg a kormányzati elképzelést, hogy a légvezetékekre is kivetnék az adót, amely végső soron az önkormányzatok kasszájába folyna be. A mostani módosító pont erről rendelkezik: a vízellátási, csatorna-, csapadékvíz-elvezetési, gáz-, hő-, áram-, hang-, kép-, adat- és más információtovábbítási vezeték mind adóköteles lesz januártól. Az egy nyomvonalon haladó, egy kézben lévő vezetékek egynek számítanak – vagyis, ha egy közműalagútban akár több tucat távközlési kábelt vezet egy szolgáltató, azért nem kell extra adót fizetni, így az adott nyomvonalon a kapacitásbővítésnek nincs extra adóvonzata. Nem tartozik az adó hatálya alá az a vezeték, amely külterületen létesült, vagy csak egy fogyasztót lát el.

A tervezet pontot tesz a Budapesten belül az adó elosztásáról kialakult vita végére, miszerint a pénz a fővárosnak és nem a kerületeknek jár. Továbbra is kérdés viszont, mely település kíván ténylegesen is élni az új Az adóterv a gázelosztó társaságok nyereségét mintegy öt-hatmilliárd forinttal csökkenti – tájékoztatta lapunkat Tajti Péter, a nagy hazai gázcégeket összefogó Földgázelosztói Együttműködés Fórum (FEF) elnöke. Miután a Robin Hood-adó is megnő, így már jövő évi nyereségük teljesen lenullázódhat – tette hozzá. Igyekeznek tenni ez ellen: ésszerű módosító elképzeléseik is vannak, de ezt egyelőre nem volt módjuk bemutatni az illetékeseknek. Szerinte kérdés például, hogy egyaránt 100-100 forint adó vonatkozzon-e egy napi 240, illetve egy napi 30 millió köbméter gázt szállítani képes vezetékre. A gázelosztók továbbra sem értik a rájuk vonatkozó adó elvi alapját. Tarifáikat eddig is az állam határozta meg az energiahivatal által ellenőrzött költségeik alapján, ami tartalmazott egy elvi, elismert nyereségszintet is.

Most az állam egy már általa elismert költség- és nyereségszintet csökkent úgy, hogy e nyereséget lényegében kiüti. Vagyis nem értik, hogy az állam a velük kapcsolatos szándékait miért nem a tarifán keresztül igyekszik érvényre juttatni. Több vezetéküzemeltető felhívta lapunk figyelmét arra, hogy hálózatukról jelenleg nincs településenkénti nyilvántartás. Kérdés, ezt ki és menynyiért fogja felmérni, költségét elismerni, mely szerv miképp kívánja ellenőrizni? A cégek költségeit jelenleg a tarifák miatt ellenőrző Magyar Energia Hivatal szintén nem méri fel a társaságok önbevallásának valóságtartalmát – legfeljebb mintavételezéses ellenőrzéseket tart. A lapunknak nyilatkozó szakemberek azt várják, hogy a végrehajtási rendeletek ezeket a kérdéseket is tisztázzák.