Bár az adószakértők és maguk a kereskedők is kételkedtek abban, hogy a januártól tervezett rendszer hatására egy csapásra ilyen mértékben javulna az adómorál (az adóelkerülés jórészt úgy valósul meg, hogy az árat be sem ütik a pénztárgépbe, így ezt az áruforgalmat a NAV továbbra sem tudja majd ellenőrizni), most a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) azzal is szembesülnie kellett, hogy a Matolcsy György által korábban beígért január elsejei kezdés is csak retorikai fordulat lehetett.

A pénztárgépek online ellenőrzésének megteremtéséről szóló, csütörtökön a parlamentnek benyújtott javaslatból ugyanis kiderül, hogy a kormány már nem januári, hanem csak áprilisi indulással számol, igaz, a kiskereskedelem ismerői szerint még ez is túl ambiciózus elképzelés. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a cirka négyszázezer magyarországi pénztárgép java részét kell olyan hardverrel ellátni, amely lehetővé teszi majd a NAV számítógépeivel való kommunikációt, de az adóhatóságnál is ki kell építeni azt a rendszert, amely feldolgozza a napi több tízmillió tranzakció jelentette irdatlan adatmennyiséget.

A kasszák többségét valószínűleg le kell majd cserélni

De egyelőre nem az az egyetlen kérdéses elem, hogy a csak tavasszal startoló rendszernek köszönhetően mekkora adótöbbletet tud a NAV beszedni. A rendszer bevezetésének részletes intézkedéseiről a közeljövőben rendeletben tájékoztatják a kereskedőket, ám hogy pontosan milyen berendezésekre lesz szükség, azt a szakma „jól értesültjei” is csak latolgatják, mivel úgy tudni, hogy az NGM egyelőre még nem ült le erről egyeztetni az érintettekkel. Márpedig a részletek igencsak fontosak, különösen az, hogy a kisebb kereskedőknek vagy szolgáltatóknak le kell-e cserélniük a jelenlegi pénztárgépeiket.

Míg a hipermarketek és a hazai áruházláncok – CBA, Coop, Real, Arzenál – boltjai jobbára olyan pénztárgépekkel vannak ellátva, melyek elvileg már most is lehetővé teszik a rendszer működtetését, az érintett vállalkozások zömét adó független kisboltosokra ez már aligha igaz. Amennyiben áprilisig nekik új pénztárgépet kell vásárolniuk, az komoly, több százezer forintos kiadást fog jelenteni.

Nem véletlen, hogy míg a nagyobb kereskedőket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség vagy a Coopok érdekvédelmi szervezete, az Áfeosz üdvözölte a kormány elképzelését, addig a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) a fenntartásait hangoztatta, mondván, hogy a rendszer komoly terhet róhat majd a kicsikre. Ezzel kapcsolatban a nagyobb kereskedőláncok úgy látják, hogy érdemes lenne a kormányzatnak megfontolni, hogy az esetleges új pénztárgépek vagy hardverek vásárlásának a költségét a kereskedő később leírhassa az adójából.