A cégek szerint ha létrejön is a jó törvényi háttér, legalább egy-másfél évet vesz igénybe, mire a magyarországi online szerencsejáték eléri azt a szintet, hogy hozni tudja a kormány által elvárt bevételeket. Ennél gyorsabban azért nem lehet kialakítani a stabil környezetet, mert a játékosoknak is el kell hinniük, hogy valóban működik a rendszer, s bizalommal kell lenniük az immár a hazai törvények szerint is megfelelő keretek között működő cégek szolgáltatásai iránt.

Éppen ezért úgy látják, az említett 30 milliárdos bevétel a legjobb esetben is csak 2014-től jöhet össze. Vagyis ha a kormány ezzel az összeggel már jövőre kalkulál, akkor elszámolta magát – tették hozzá. A kabinet a múlt év végén már megpróbálta szabályozott keretek közé terelni az online szerencsejátékot – sikertelenül. Az akkor elfogadott jogszabály alapján az idén már az online oldalak egyes szolgáltatásai legálisan működhetnének Magyarországon, ám a törvény olyan sutára sikerült, hogy eredményeként nemhogy közelebb nem hozták a magyarországi játékosokhoz a nemzetközi oldalakat, s egy lépésben adózásra is bírták volna őket, de lényegében elüldözték a cégeket. Korábban több társaság is működtetett ügyfélszolgálati irodát nálunk, ám ezek közül nem egy bezárta képviseletét.

Az ágazat szereplői a lehetséges adóztatási rendről is elmondták véleményüket. Szerintük egy a dán modellhez hasonló rendszer eredményes együttműködést teremtene a szolgáltatók és az állam között. Ennek alapja nagy vonalakban az, hogy az internetes szerencsejáték-oldalak a nettó játékbevétel (a megtett tétekből levonják a kifizetett nyereményeket) arányában fizetnek adót, illetve licencdíjat. Az online szolgáltatók véleménye szerint a nettó játékbevétel 20 százaléka lehetne a reális adóteher, a fölött életképtelen a rendszer.

Hozzátették: második nekifutásra is könnyű kedvezőtlen piaci szabályozást letenni az asztalra. Franciaországban például – szemben a dán gyakorlattal – a téteket adóztatják, függetlenül attól, hogy azzal nyernek-e vagy sem. Éppen ezért az társaságok közül csupán egy akart és tudott legálisan belépni a piacra. Magyarországon jelenleg is százezres nagyságrendben játszanak interneten szerencsejátékot. Egy jól működő környezetben, ahol normális keretek között folyhat például a reklámozás, ez a szám jelentősen nőhet, főleg akkor, ha az eddig nyerőgépen játszók egy részét az internetre lehet terelni.

Ha a szabályozás megfelelő, akkor ellenőrzöttebb körülmények között folyhat a játék, hiszen például a játékosok név szerinti azonosítása miatt senki sem maradhatna anonim. A miniszterelnökséget államtitkárként vezető Lázár János a nyerőgépek betiltásának bejelentésekor ugyan nagyon gyors munkát ígért az új jogszabályi környezet kialakítását illetően, ám eddig az állam részéről senki sem kereste meg a szolgáltatókat – legalábbis azokat, akiket lapunk megkérdezett – egyeztetés vagy egyéb együttműködés céljából.

A tervezett törvénymódosítás kapcsán megkerestük a Lázár János által a munkára kijelölt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ. Telefonos érdeklődésünkre annyit mondtak, hogy kérdéseinket a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz továbbították, ám az elmúlt egy hétben onnan sem kaptunk választ.

Gyurcsányéknak sem ment

Az online szerencsejáték megadóztatása nem most került először napirendre. A Veres János vezette Pénzügyminisztérium 2008 végén állt elő egy javaslattal, amely az internetes fogadásokat terelte volna legális mederbe. A magyarországi működéshez a cégeknek nyilvántartásba kellett volna vetetniük magukat, s ennek feltételeként egymilliárd forintnak megfelelő alap- vagy törzstőkét szabtak meg, emellett éves átalányadó fizetésére kötelezték volna a vállalkozásokat. Az adó mértékét ugyancsak évi egymilliárd forintban határozták volna meg társaságonként. Az elképzelésekből azonban semmi sem valósult meg.

Állami cég lehet a szépségtapasz

A külföldi internetes szerencsejáték-oldalakat a jelenlegi szabályozással ugyan láthatóan nem sikerül legális működésre bírni, a kormánynak azonban talán mégsem kell teljesen lemondania a szektorból várt adóforintokról. Az állami Szerencsejáték Zrt. ugyanis már egy ideje dolgozik a piacra lépésen, saját, az internetes fogadóirodáknak is konkurenciát teremtő oldal kialakításán. A társaság eredetileg a labdarúgó-Európa-bajnokságra időzítette az indulást, ami nem sikerült, s azóta nem is nagyon hallani arról, hogy hol tart a fejlesztéssel a vállalat.