– A kormány 20-25 százalékos diszkontot kérhet a pénzintézetektől, azazhogy a banki szempontból kockázatos hiteleket például csak 75-80 százalékon vegyék át – erősítették meg lapunknak. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez az adósság egészére vagy csak a kockázatosabb részére vonatkozna.

Mint korábban beszámoltunk, az ötezer lakosnál kisebb települések minden tartozását konszolidálná az állam, míg az ennél nagyobb lélekszámú városok adósságrendezése progresszív lenne, a helyi adóerő-képességet vennék figyelembe. A relatíve gazdagok, vagyis a nagyobb helyi adót beszedők kisebb támogatáshoz jutnak.

Az Állami Számvevőszék napokban közzétett jelentése szerint a folyószámlahitel napi átlagos állománya a 2007. évi 47 milliárd forintról 2010-re 61,8 milliárd forintra emelkedett, ami a működés finanszírozási kockázatát növelte. A likvid hitelek döntően már tartós működési és felhalmozási forráshiányt finanszíroztak. Ennek következtében az önkormányzatok banki kitettsége növekedett, a hiányzó fedezet miatt jellemzővé vált a likvidhitel-keretszerződések évenkénti rendszeres, sok esetben kényszerű és egyre magasabb összegben történő megújítása.

Fideszes körökből az önkormányzati adósságrendezésről lapunknak azt mondták: a legdrágábbnak tartott folyószámlahitel 60-70 százalékát át kell alakítani „éven túli” hitellé, így ez a tétel is az általános adósságrendezés része lehet. – Ha egy önkormányzatnak például négymilliárdos a folyószámlahitele, abból legalább egymilliárdot teljesítenie kell, a fennmaradó hárommilliárd pedig a közös adósságrendezés része lenne úgy, hogy az állam e rész 30-40 százalékának a kiegyenlítésében vállalna szerepet – vázolta a megoldási tervet egy befolyásos fideszes polgármester. A kistelepülések folyószámlahitellel kapcsolatos adósságrendezését december 31-ig lezárnák, míg a többi helyhatóságnál ez a tavasszal történne meg.

A bankokra rótt újabb teher valószínűleg téma lesz az EU/ IMF-tárgyalásokon is – már ha újraindulnak az egyeztetések a nemzetközi szervezetekkel. Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter tegnap este újságíróknak arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság szerdán publikált jelentése, amely szerint Magyarország az idén és jövőre is tartani tudja a három százalék alatti költségvetési hiányt, elősegíti-e, hogy az IMF minél előbb visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, úgy reagált: „Ez egy háromszereplős történet, nyilván most a másik két félnek, az EU-nak és az IMF-nek is egyeztetnie kell arról, hogy az Európai Bizottság jelentése és a magyar kormány októberi intézkedései a tárgyalásokat hogyan befolyásolják.”

Lapunkhoz olyan információ jutott el, hogy noha hivatalosan nem folytatódnak a tárgyalások a valutaalappal és az EU-delegációval, Varga Mihály informálisan „szokott beszélni” Tanosz Arvanitisszel, a valutaalap magyarországi misszióvezetőjével és Irina Ivascsenkóval, a budapesti iroda vezetőjével. Ez viszont nem jelenti azt, hogy még az idén visszatér az IMF/EU-delegáció Budapestre.

Orbán szerint jó úton járunk

„Fontos pillanat és nagyon komoly siker. Van papírunk is arról, hogy a magyar gazdaság jó úton jár. Először vált világossá, hogy Magyarország az Európai Unió sikeres országainak a csoportjába tartozik pénzügyi szempontból” – mondta tegnap Orbán Viktor. Szerinte a bizottság országjelentése azt mutatja, hogy sikeres a magyar gazdaság megújításának több innovatív, nem ortodox eszközt is tartalmazó modellje. Megítélése szerint az unió és annak tagállamai is elismerik, méltányolják Magyarországnak és a magyar embereknek az elmúlt két és fél évben tett komoly erőfeszítéseit.