Országonként persze nagyon eltérőek a teljesítmények, a régóta tartó válságkezelés nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az unió erős északi központja – élén a német gazdasággal, amely a francia ütem kétszeresét produkálhatja – jobban tartja magát, míg az eurózóna perifériája szenved.

Az unió perifériája is más képet mutat, hiszen Lengyelország, ha lassít is a gyors iramú bővülés után, továbbra is élénk marad, a baltiak üteme is megint látványossá válik, jól halad Szlovákia és Románia is, Magyarország pedig –mint azt sok más adatsor is megerősítette már – leszakadóban van.

Viharos vizeken hányódó hajóhoz hasonlította az uniót Olli Rehn pénzügyi biztos szerdán, amikor a friss prognózist ismertette. Ebben nem is az idei recesszió ténye az érdekes, hanem inkább az, hogy a fél évvel ezelőtti, tavaszi egyszázalékos 2013-as előrejelzéséhez képest jövőre nem lesz érdemi kibontakozás. Rehn szerint ennek oka az, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge a pénzügyi egyensúlyok lassú, elhúzódó helyrebillenése miatt.

Sőt, mint a jelentés emlékeztet rá, tavaly tavasszal még 1,8 százalékos növekedést becsült 2012-re – a recesszió helyett. Erre azért utalt a testület, mert vitába szállt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói közgyűlésére készített elemzés azon részével, amely azt taglalta, hogy a fiskális megszorítás mértéke és egyidejű alkalmazása ilyen sok országban inkább káros hatással jár. Ezt az érvelést igyekszik gyengíteni a bizottság, megvizsgálva, mi okozhatta a folyamatok túl- vagy alábecsülését, az országonként eltérő körülményekre is hangsúlyt helyezve.

Az érem másik oldala, ahol nem a növekedési adatok, hanem az egyensúlyi mutatók helyezkednek el, árnyalatnyival talán kedvezőbb képet mutat, hiszen jövőre a vártnál valamivel gyorsabban ereszkedik az együttes hiány a GDP három százaléka alá az eurózónában, az unió átlagában pedig 2014-ben. A folyó mérlegek többlete és hiánya is csökken, az előbbit képviselő országokban emelkednek, másutt inkább mérséklődnek a bérek, s az export hajtóerővé válhat. Közben az adósság egyelőre dagad, az eurózónában a tavalyi 88 százalékos GDP-arányról 2014-re 94 százalék fölé mehet, az unió EU-átlagában elérheti a 88 százalékot.

A fiskális kiigazításnak a bizottság szerint nincs alternatívája, de elismeri, hogy ez korlátozza a növekedést, s ezért számos országban elhúzódik a folyamat. Spanyolország, Portugália, Olaszország recessziót él át jövőre is, akárcsak Görögország, amely külön eset a Rehn szerint is nyilvánvalóan fenntarthatatlan adósságtömeggel, amely megközelítheti a GDP 190 százalékát 2014-re. A túlzottdeficit-eljárásokban azonban csak akkor lehet lépni, ha az idei költségvetési folyamatok lezárulnak, és a jövő éviekből is látszik már valami.

A válság nyomán jelenleg a huszonhét tagországból huszonegy ellen folyik az eljárás, ám most Málta kikerülhet a körből, amelyből idén nyáron már Bulgária és Németország is kiesett. Számos tagállam – például Lengyelország, Szlovákia, Hollandia, Ausztria, Franciaország – a háromszázalékos határ környékén tartja a hiányt, s a pénzügyi biztos azt hangoztatta, hogy nem annyira a deficit nominális értékét nézik, hanem azt, sikerül-e a strukturális egyenleget középtávon fenntarthatóan a kívánt szinten tartani.

A fennmaradó húsz ország négy csoportba sorolható a túlzott deficit megszüntetésére kijelölt határidőt illetően egészen 2015-ig. Várható például, hogy a jövőre már nullszaldós olaszok hozzák, amit kértek tőlük, a spanyolok egyelőre aligha, hiszen még a 2014-es végső dátumra is hatszázalékos deficitet jövendöl a bizottság, viszont a portugálok vagy az írek a legjobb úton haladnak. De nagy kérdés, mit tesznek a franciák, akiknél szintén nagyobb a hiány a kelleténél még jövőre is, amikor a plafon alá kellene kerülniük, de nincsenek nagyon a három százalék felett. Csak éppen a párizsi kormány növekedési prognózisába a bizottság szerint túl sok rózsaszín keveredett.