Ettől a fegyverétől Brüsszel nehezen válik meg – tette hozzá az elemző, aki szerint az ügynek jóval nagyobb a politikai tétje, mint a gazdasági. A kohéziós alapból jövőre nekünk szánt összegből a kilátásba helyezett 150 milliárd forintnyi támogatás felfüggesztését valószínűleg nem lépik meg, így az ügy gazdaságélénkítésben játszott szerepe korántsem akkora, mint azt sokan vélik.

A túlzottdeficit-eljárást akkor szüntetheti meg az EU, ha a 2014-es és a rákövetkező évek hiányát is fenntartható módon három százalék alá szorítja a kormány. Az eljárás legkorábban 2013 nyarán zárulhat le Gabler Gergely szerint.

Ismeretes, hogy a jelen tervek szerint a bankadót elvileg 2014-ben kivezetik (bár erre nem lehet mérget venni), és addig fedezetet kell találni a beígért, bruttó 73 milliárd forintos éves költséggel járó pedagógus-béremelésre is. Az felettébb kérdéses, hogy a magyar gazdaság a még mindig gyengülő külső konjunktúra mellett képes lesz előteremteni ehhez a forrásokat, különösen amikor a kormány 0,9 százalékos növekedést tervez, szemben az EU által becsült 0,3 százalékkal. A 2014-es hasonló adatokat (2,5, illetve 1,3 százalék) fenntartással kell kezelni, annyira sok a bizonytalansági tényező – figyelmeztet az elemző. Az Equilor 0,7 százalékos GDP-növekedést várt 2013-ra, de ezt az október eleji dupla Matolcsy-csomag okozta növekedési kockázatok tükrében felül kell vizsgálniuk.

Gabler Gergely szerint a kabinet nem pihenhet sokáig a babérjain, keményen kézben kell tartania a költségvetést, és időszerű lenne megállapodnia a EU/IMF párossal, hogy az államadósság finanszírozási terhein enyhítsen. Erre azonban legfeljebb jövőre kerülhet sor, s csak akkor, ha egy külső sokk hatására megroppan a forint, s elszállnak az állampapírhozamok. Akkor viszont tényleg napok alatt megszülethet a hitelmegállapodás.

Suppan Gergely szerint is túldimenzionált volt a kohéziós támogatások elvesztése feletti aggodalom és a túlzottdeficit-eljárás alóli menekülési kényszer. A Takarékbank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy a kulcsfontosságú 2013-as hiánycélra 3,1 százalékos brüsszeli prognózist vártak, de a 2,9 százalékos adatban sincs semmi meglepő. A túlzottdeficit-eljárás lezárásáról vagy folytatásáról a jövő májusi, új uniós gazdasági prognózis kiadását követő pénzügyminiszteri tanácskozás (Ecofin) dönt majd, már a 2014-es deficitcél fenntarthatóságát igazoló magyar válaszok birtokában. Suppan szerint a kormány most fellélegezhet, lazíthat – de nem a költségvetésen. A brüsszeli dicséret tükrében most újabb kiigazítócsomagokra nincs szükség – utalt az elemző arra, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón újabb egyenlegjavító intézkedéseket helyezett kilátásba. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy az idei, a kormány által 2,5-ről 2,7 százalékosra növelt költségvetési hiánycél kényelmesen tartható lesz – tette hozzá.

Sőt, ha jól alakulnak a dolgok, akkor a 2013-as, 2,7 százalékra becélzott hiányt is újabb intézkedések nélkül teljesíteni lehet. Suppan Gergely azt emelte ki, hogy Brüsszel a EU/IMF-megállapodás majdani hatásait nem vette figyelembe a számításainál, pedig az az adósságfinanszírozás olcsóbbá válásán keresztül levesz a költségvetés terheiből. Igaz, lassan a megállapodás nélkül is megközelítjük azokat a hozamszinteket, amelyen az IMF adná a pénzt. Jelenleg passzív haszonélvezői vagyunk a nagy külföldi központi bankok által indított likviditásbővítő programoknak. A nemzetközi hangulat romlása azonban sosem zárható ki, de például a határidős kamatlábpiaci jegyzések is azt valószínűsítik, hogy viszonylag csendes év elé nézünk. Jövő nyárra 5,25 százalékos alapkamatot várnak a piaci szereplők, ami finanszírozási oldalon is éreztetheti kedvező hatását. Az utóbbi három hónapban végrehajtott 25-25 bázispontos kamatvágások nyomán sem gyengült a forint, így az óvatos csökkentésnek van még tere – vélekedett.

Hiányos lett a hiány

Szeptemberben 13,7 milliárd forintos többlettel, októberben viszont már 112,3 milliárdos mínusszal zárt az államháztartás. Az önkormányzatok nélkül számított első tízhavi hiány ezzel 658,1 milliárd forintra nőtt, ez a módosított éves előirányzat 114,2 százaléka – közölte lapunkkal a nemzetgazdasági tárca. Szakértők szerint a november a visszamenőleges nyugdíjkifizetések miatt még húzós lesz, ám decemberben az adóbefizetési kötelezettségek miatt helyrebillen majd a mérleg.