Az elnök jelezte, elsősorban a 2012-es büdzséről egyezik a tanács és Brüsszel véleménye, a jövő éviről azonban az általa vezetett testületnek még nincsenek mélyebb elemzései, várják, hogy a parlament tárgyalja az újabb módosító indítványokat.

Kovács Árpád szerint csak ezek fényében lehet mérlegre tenni, hogy a jövő évi költségvetés mennyiben szolgálja a stabilitási igényeket, és mennyiben nehezíti meg a növekedés beindítását, valamint azt megvizsgálni, hogy mennyire fenntartható módon tartja három százalék alatt a deficitet a kormány. Ezért szerinte a tegnapi bejelentésekből azok pozitív kicsengése ellenére sem lehet kiolvasni Brüsszel szándékát, hogy végül megszüntetik-e a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást, vagy fenntartják. „Az uniónak is meg kell várnia, milyen büdzsét fogad el az Országgyűlés, aztán lehet dönteni az eljárásról” – mondta a Népszabadságnak.

A tanács elnöke mindezzel együtt osztja azt a brüsszeli értékelést, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében született kormányzati intézkedések kockázatot jelentenek a növekedési potenciálra. Megerősítette, hogy az adóbeszedés hatékonyságának javítása egy olyan tétel a kormány intézkedései között, amelynek bevételnövelő hatását másként ítéli meg a tanács, mint a kormány. Az egyebek közt a pénztárgépek online adóhatósági összekötésétől várt közel 100 milliárd forint, valamint az egyéb eszközök alkalmazásától remélt további, valamivel kisebb összeggel szemben Brüsszel mindössze pár tízmilliárd forint bevétel elérésére lát esélyt. Kovács Árpád elmondta lapunknak, hogy a minisztériumnak elküldött válaszlevelükben (melyben a csomagokról alkottak véleményt) a kormánynál „óvatosabb számsort” jelöltek meg. Kérdésünkre közölte, hogy ez közelebb áll a brüsszelihez, mint a kormányéhoz.

Egy másik kormányzati tervről, az önkormányzati adósságok állami átvállalásáról azt mondta, hogy az szükségszerű kényszerkonszolidáció, annak összes igazságtalanságával. „A tücsök és a hangya meséje jut erről az eszembe” – mondta kérdésünkre, hogy mit ért igazságtalanság alatt. Mint mondta, van önkormányzat, amelyik nem vállalkozott felelőtlen hitelfelvételre, máshol kevésbé voltak körültekintők. Valamiféle igazságosságot figyelembe kellene venni a konszolidáció során, de mindenki számára tökéletes megoldás nem létezik.

A negatív olvasat

Az alapján, amit Brüsszel bejelentett, szinte biztosra vehető, hogy Magyarország nem fog kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő, korábban állami pénzügyi vonalon Brüsszellel konzultációs folyamatban közreműködő szakértő. Jelezte, az, hogy Brüsszel nincs meggyőződve a költségvetési pálya fenntarthatóságáról, valamint az, hogy 2014-re 3,5 százalékos deficitet prognosztizálnak, világos üzenet: az unió szerint a magyar kormány nem tudja teljesíteni az eljárás megszüntetésének feltételeit.