Iránymutató számok Brüsszelből
Az elemzés jelzésértékű lesz a tekintetben, mit gondol a bizottság a magyar kormány által korábban bejelentett intézkedésekről, kíván-e újabb lépéseket a magyar féltől, és arról, hazánk eléri-e a háromszázalékos küszöb alatti hiánycélt. Az anyag a várható (deficitcélt is befolyásoló) növekedést is felvázolja, korábbi információink szerint itt van például eltérés a magyar és a brüsszeli álláspont között.
A bizottság nemcsak a bejelentett intézkedések nominális értékét, hanem minőségét is vizsgálja, hiszen alapvetően szerkezeti átalakításokat, és nem egyszeri intézkedéseket akar látni. Ezek egyelőre csak számok lesznek, amelyek értékelésére tehet utalást Olli Rehn biztos a sajtótájékoztatón. A számok alapján a bizottság nem nyilvános háttérdokumentumot készít, mely az uniós pénzügyminiszterek decemberi tanácsülésén már terítékre kerülhet.
Magyarország példátlan módon 2004, azaz csatlakozása óta áll úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt, azaz minden évben meghaladtuk a GDP három százalékában meghatározott költségvetési hiánycélt. Az eljárással kapcsolatban iránymutatók lesznek a szerdai számok. Ezek alapján a bizottság háromféle intézkedést választhat: javasolhatja a túlzottdeficit-eljárás feloldását, vagy fenntarthatja az eljárást úgy, hogy az nem lép új szakaszba, esetleg szankciókat javasol. (Ezt tette idén tavasszal, amikor a kohéziós támogatások kifizetésének részleges felfüggesztését ajánlotta, miután a tavalyi őszi gazdasági előrejelzés fenyegető számai és Olli Rehn konkrét felhívása után sem hozott újabb egyenlegjavító intézkedéseket a kormány.) Érdeklődésünkre a bizottságnál azt sem akarták elárulni, várható-e szerdán valamiféle bejelentés a magyar túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban, hiszen nem magától értetődő, hogy lesz ilyen.
A túlzottdeficit-eljárást legkorábban csak jövő júniusban oldhatja fel a pénzügyminiszterek tanácsa, hiszen a bizottság általában egy, az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) által lezárt év nyomán tesz erre javaslatot a testületnek. Az eljárás tekintetében elsősorban a pénzügyminiszterek tanácsa által márciusban elfogadott ajánlások a mérvadók. Ebben arra szólítják fel Magyarországot, hogy idén el kell érni a GDP-hez viszonyított 2,5 százalékos hiánycélt, és további strukturális jellegű intézkedéseket kell meghozni, hogy a 2013-as deficit „jóval alatta legyen” a háromszázalékos küszöbnek. A helyzetet bonyolítja, hogy a 2,5 százalék annyiban nem kőbe vésett szám, hogy a makrogazdasági körülmények romlását a bizottság figyelembe veheti az értékelésnél. Mozgástér máshol is van: tekintettel vannak arra is, mennyire bizonyított egy tagállam pénzügyi fegyelme. Májusban még úgy fogalmazott a bizottság: „A magasabb deficittel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős”.
Fontos az üzenet
A magyar gazdaság és költségvetés kérdése már régóta összefonódik az ország politikai megítélésével. „Jóindulat nincs” – fogalmazott korábban egy a tárgyalásokat ismerő forrásunk. Ugyanakkor a bizottságnak azt is mérlegelnie kell, milyen üzenetet küldene az, ha egy a hiányt és az államadósságot is csökkentő tagállammal szemben esetleg szankciókat javasolna. Kérdéses az is, mennyire akarja a bizottság választási év előtt elengedni Orbán Viktor miniszterelnök kezét, amikor fennáll a veszélye, hogy ismét fellazul a költségvetési fegyelem, úgy, hogy jövőre a Magyar Nemzeti Bank, azaz a monetáris politika élén változás várható.
