Óvatosabban nyilatkozott a Match és Profi üzletek másik kérője, a korábban a teljes Delhaize-üzlethálózat felvásárlására a Cooppal közös projektcéget létrehozó CBA. Fodor Attila kommunikációs vezető szerint kecsegtetően alakultak eddig a tárgyalások, ezen túlmenően azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikorra üthetik nyélbe a megállapodást a belga féllel, illetve hogy milyen céges konstrukcióban történik majd az adásvétel: a Coop mintájára a CBA-nál is a regionális tagvállalatok külön-külön vagy maga a CBA Kft. vásárolja meg az üzleteket.

Az előbbi verziót erősítené, hogy a piaci híresztelések szerint több fővárosi Match áruház esetében néhány CBA-tulajdonos már megállapodott a Delhaize csoporttal. A belga partner ugyanis jó fél évvel ezelőtt (az addigi sikertelen alkudozások láttán) döntött úgy, hogy nem egyben, cégként adja el az itteni kiskereskedelmi érdekeltségeit, hanem külön-külön ingatlanként értékesíti a Match-Profi hálózat üzleteit. Ezzel összefüggésben a CBA és a Coop mellett más áruházláncokat is megkerestek a hálózat üzleteivel.

Ami a finanszírozást illeti: a Coophoz hasonlóan a CBA és a hálózatba tartozók egy része nemcsak a saját pénzüket áldozhatják erre az üzletre, hanem banki hitelt is igénybe vehetnek. Fodor Attila ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a CBA versenypiaci pénzügyi szereplő közreműködését veszi igénybe, azaz a kommunikációs vezető kizárta az MFB-hitel lehetőségét, amiről korábban értesülések láttak napvilágot.

Valamiféle kapcsolat azért lehetett a bank, valamint a CBA és Coop között, úgy tudjuk, a korábban a Cora hipermarketre is ajánlatot tevő két hazai lánc – amely C+C Partners Kft. névvel közös céget hozott létre az üzletre – a zsebében tudhatta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ígérvényét a Cora-ügylet finanszírozásában. Információink szerint mintegy 30 milliárd forintos hitelről lett volna szó, ám ezeket az értesüléseket sem a CBA, sem pedig a Coop, de az MFB sem kommentálta. Egyedül Baldauf László, a CBA elnöke adott kapaszkodót egy interjúban, melyben az MFB-hitel lehetőségét sem zárta ki, de jelezte, hogy más piaci pénzügyi finanszírozó és külföldi pénzintézet is szóba jöhet az adásvétel kapcsán. A „magyar hipermarket” ötletéből semmi sem lett, a belgák végül a háttérben maradó Auchannak adták el a Cora hipermarketeket.

Az után, hogy a Cora más tulajdonoshoz került, a Coop és a CBA már jóval kisebb intenzitással érdeklődött a Match és a Profi üzletek után. Ezek az idők nem múltak el nyomtalanul a CBA és a Coop viszonyában. A két cég vezetősége tartja magát ahhoz a verzióhoz, hogy a belgák döntése miatt váltak el az útjaik, és – ahogy nemrégiben a Coop vezetőségében is fogalmaztak – jó szakmai és emberi kapcsolatok maradtak a két hazai lánc között. Piaci vélemények azonban mélyebb konfliktusra gyanakszanak, a két hálózat között egy ideje vannak már viták a Match-Profi üzletek későbbi elosztásáról. Nem is lenne életszerűtlen a két hálózat közötti feszültségre következtetni: nem sokkal a C+C Partners Kft. mint projektcég ellehetetlenülése után 12 regionális cégéből három vállalkozás gyakorlatilag puccsszerű gyorsasággal intett búcsút a CBA-nak, majd ugyanazzal a lendülettel átigazolt a Coophoz, ahol tárt karokkal fogadták a becslések szerint 80 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalmat bonyolító cégeket.

A viszony elmérgesedésére utal az is, hogy a CBA elnöke, Baldauf László ugyan egy rossz szót sem szólt a Coopról, ám annál keményebben beszélt a három kivált regionális cégről. A hazai üzleti közéletben ritkán hallható keménységgel jelentette ki, hogy a távozókkal sok problémájuk akadt, és a kiválásuk egy tisztulási folyamat része volt. A CBA elnöke nem mondta, ám nyilatkozata sugallt olyasmit, hogy a cégek inkorrektül viselkedtek a beszállítói partnereikkel. Hivatalosan a szakítás indoka az volt, hogy a CBA központi vezetése olyan technikai letétet kért a regionális cégektől, amellyel a beszállítókkal kapcsolatos esetleges kintlevőségek rendezése is megoldható lehet. A CBA-nál azt is hangsúlyozták: az év eleji igazgatósági döntést valamennyi tag elfogadta, és a kivált régiókon kívül minden más cég eleget tett ennek.

A kivált cégek azóta sem kommentálták a CBA-elnök szavait, ám úgy tudni, az ő olvasatukban a letétképzés lényegében annyit jelentett volna, hogy tovább nő a kiszolgáltatottságuk a CBA-vezetőséggel szemben. Fodor Attila szerint viszont a kivált cégek korábban mindig beleszólhattak a döntéshozatalba, így semmiféle kiszolgáltatottságról nem lehet beszélni.

Baldauf László CBA-vezérigazgató