A világ legnagyobb szélturbinagyártóját egyrészt az új, V112 turbinamodell fejlesztési költségeinek elszállása, az adósságválság miatt visszaeső megrendelések, valamint az olcsón termelő kínai konkurensek megjelenése hozta nehéz helyzetbe. Hogy pénzhez jusson, már eddig is számos, megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos vállalkozásától kényszerült megválni. Emellett az idén két lépcsőben több mint 3700 dolgozóját bocsátotta el, azaz hatodával csökkentette a létszámot, s ezzel több mint negyedmilliárd euróval mérsékelte kiadásait.

A tavaly 7,5 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító Vestas nagy reményeket fűz a Mitsubishi Heavy Industrieszal kötendő stratégiai együttműködésre, ám ha mégse tudna megállapodni a japánokkal, akkor már csak egy félmiliárd eurós részvényesi tőkeemelés menthetné meg az összeomlástól. A Vestas árfolyama ennek megfelelően mozog a koppenhágai tőzsdén, a rossz hírek hatására az idén már 52 százalékkal értékelődtek le a vállalat részvényei.

A kormány közvetve segíthetne a Vestason, amennyiben neki adna egy új, ezer megawattos tengeri szélerőműpark építésére szóló megbízást, ám erről egyelőre szó sincs. Martin Lidegaard ezzel kapcsolatban leszögezte: az adófizetők pénzéből finanszírozott beruházásra kiírt pályázaton az nyer, aki a legolcsóbb ajánlatot nyújtja be. Dánia azt tervezi, hogy 2020-ra áramfelhasználásának legalább a felét szélenergiából fedezi. Ehhez nagyjából 3300 megawattnyi áramtermelő kapacitást kell még kiépítenie, ebből 1800-at szárazföldi, 1500-at tengeri szélerőműparkok „formájában”.