A Gazprom minket választott
A szerdai hír azért figyelemre méltó, mert idén mind magyar, mind orosz részről tapasztalhatók voltak bizonyos zavarok a magyar szakasz megvalósítását illetően. Ám Medvegyev az aláírással egybekötött sajtótájékoztatón lapunk kérdésére egyértelművé tette: a jövőben a Gazprom Magyarországon és nem Horvátországon keresztül képzeli el a vezeték övezetébe tartozó célállamok ellátását.
A végpont a most érvényes tervváltozat szerint Észak-Olaszország, ahová Oroszországból a Fekete-tenger alatti szakasz után Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, majd végül Szlovénián keresztül érne el a cső. Horvátország felé a helyi belföldi igényeket kielégíteni képes leágazást építenének, de ott tranzitvezeték kialakítását nem tervezik. A beruházás orosz szakaszát ez év decemberében kezdenék el építeni; az üzembe helyezés tervezett időpontja 2016. január 1.
A végső befektetési döntés a kormányközi megállapodásokat, illetve a vegyes vállalatok megalapítását követő lépés. Magyarország ezt a nyomvonalállamok közül másodikként jelentette be, mindössze egy nappal az első Szerbia után. Igaz, ott – a nyomvonalállamok közül egyedüliként – az orosz Gazpromnak többsége van a helyi szakaszt tervező cégben. A magyar aláírás előtt három héttel Alekszej Miller, a Gazprom vezetője tett látogatást Orbán Viktor kormányfőnél.
A szerb határon fekvő Hercegszántó és a szlovén határ menti Tornyiszentmiklóst összekötő, 229 kilométer hosszú honi szakasz évente mintegy 30 milliárd köbméter gáz átszállítására lesz alkalmas. A beruházás költsége a tervek szerint 600 millió euró (mai árfolyamon mintegy 170 milliárd forint). Ennek 70 százalékát fedeznék hitelből. Mindkét fél hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy a fejlesztés növeli Európa gázellátásbiztonságát.
A magyarországi megvalósításról szóló kormányközi egyezményt 2008 elején írta alá a Gyurcsány- és a Putyin-kabinet. Ez az akkor ellenzéki Fideszből élénk tiltakozást váltott ki –Orbán Viktor a legnagyobb ellenzéki tömörülés vezéreként a megállapodást puccsnak nevezte –, ám kormányra kerülvén a Fidesz teljes körű támogatásáról biztosította a fejlesztést. A Gazprom és az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2010-ben alapította meg a megvalósításra a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-t, 50-50 százalékos tulajdoni aránnyal. Idén az MVM vette át az MFB részét.
Baji Csaba szavai szerint a honi szakasz a belföldi igények kielégítésére is alkalmas lesz. Úgy vélte, a Déli áramlattal kapcsolatban kialakított együttműködésre alapozható az MVM és a Gazprom hosszú távú kapcsolata is. Ez szakértők szerint arra utal, hogy a fejlesztést összeköthetik a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszerződés újratárgyalásával is. Alekszandr Medvegyev lapunknak arra a kérdésére, hogy gondolkodnak-e magyarországi gáztárolóban, szintén az MVM-mel folytatandó együttműködés kedvező kilátásaira helyezte a hangsúlyt. (Az MVM-nek nincs ilyen egysége, de többek között a napokban benyújtott törvényjavaslatok utalnak arra, hogy a Fidesz szeretné állami tulajdonban tudni a honi gáztárolókat. A Gazprom korábban a Mollal folytatott ilyen irányú tárgyalásokat, ám azok kudarcba fulladtak.)
Számos pont ugyanakkor még tisztázatlan. Elsősorban az, hogy miből állnák a fejlesztést, és az a magyar költségvetés szempontjából milyen megtérüléssel kecsegtetne. Bulgáriában a Gazprom a tranzitdíj fejében átvállalta volna a teljes beruházási költséget. A bolgár kormány azonban leszögezte, hogy maga vesz fel hitelt a beruházásra, amit szintén a tranzitdíjakból törlesztenének. Alapesetben az MVM-re a beruházási költségek fele, azaz közel százmilliárd forint hárul, aminek a 70 százalékát venné fel hitelként.
Nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy a beruházás költségeinek egy részét közvetlenül a magyar fogyasztók által fizetendő gáztarifába építenék be. Az, hogy a beruházás megvalósul-e, továbbra sem egyértelmű: a Gazprom sem hozta meg a végső döntést. Ráadásul lapunk számára egyik fél sem tisztázta eddig egyértelműen, hogy szükség van-e a Gazprommal heves vitákat folytató Európai Unió engedélyére a honi vezetékszakasz üzembe helyezéséhez.
