Elemzők nem vitatják el a szaktárca örömét, hiszen tényszerűen nő a foglalkoztatás, ugyanakkor továbbra sem győzik hangsúlyozni, hogy alapvetően nem a versenyszféra termeli az új állásokat, hanem a közmunkások számának magas szinten tartása javít az összképen. Az sem mellékes, hogy az elmúlt időszakban számos olyan lépés történt – a nyugdíjkorhatár emelése, a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, segélyezés szigorítása –, amelyek miatt többen és hosszabb ideig maradnak a munkaerőpiacon.

A KSH legfrissebb jelentése szerint július és szeptember között 3,936 millióan dolgoztak, vagyis 2,1 százalékkal többen az egy évvel korábbinál. A 15–64 év közötti foglalkoztatottak tábora 3 millió 901 ezerre nőtt, így a foglalkoztatottak aránya 58,6 százalékos volt, ami 1,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Nőtt a legjobb munkavállalási korú 25–54 éves, valamint az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási rátájuk 2, illetve 1,6 százalékkal javult.

A hivatal jelzi, hogy az eredmények a közmunka felfutásának is tulajdoníthatók. A kormányzat továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a közmunkaprogramnak. Ahogyan Hoffman Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára tegnap a Kossuth rádióban mondta, jövőre 150 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra a kormány. Annál is inkább, mert az érintettek mintegy 19 százaléka vissza tudott térni a munkaerőpiacra – állította Hoffman. Megkérdeztük a szaktárcát, hogy pontosan milyen szakmákba, ágazatokba tudtak visszakerülni az érintettek, azt a választ kaptuk, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésre a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályán, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal rendelkezhet esetleges információkkal.