Az új javaslat a két hete benyújtottól eltérően sokkal egyértelműbben rendelkezik arról, milyen szervezeteket és társaságokat ellenőrizhet a jövőben a Kehi. Mint arról két héttel ezelőtt beszámoltunk: a kormány (a beterjesztő akkor is a KIM volt) úgy módosította volna az államháztartásról szóló törvényt, hogy a Kehi bármely cégnél korlátlanul kutakodhat, és hozzáférhet az üzleti titkokhoz is, ha az adott társaságnak akár csak egy részvénye vagy bármilyen minimális mértékű üzletrésze állami tulajdonban van. A javaslat szövege szerint a Kehi korlátlan rálátást kapott volna az MNB működésére, és akár olyan érzékeny adatokhoz is hozzáférhetett volna, mint a devizapiacon végrehajtott lépések.

Amikor a változás indokai felől érdeklődtünk, azt a választ kaptuk a tárcától, hogy a Kehi elmúlt két és fél éves ellenőrzési tapasztalatai rávilágítottak: az állami gazdasági társaságokra – a kevésbé szigorú jogszabályi környezet és a költségvetési szektorhoz képest korlátozottabb állami kontroll miatt – a rendelkezésre álló források pazarló felhasználása, illetve a felelőtlen, kárt okozó vezetői döntések inkább jellemzők, mint a költségvetési szervekre.

 – Gyakran alkalmazott korrupciós technika volt, hogy a kétes ügyleteket a közvetett, illetve kisebbségi állami tulajdonban álló cégek hajtották végre, hiszen ezeknél az állami ellenőrzés kevésbé érvényesülhet – indokolta lapunknak a KIM, miért van szükség a módosításra. A KIM ezt követően közleményben cáfolta, hogy a törvényjavaslattal a jegybank kormányzati ellenőrzése lenne a célja, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy pontosítják a javaslatot, amivel egyszersmind azt is elismerték, hogy a beterjesztett szöveg törvényre emelkedve valóban biztosította volna az említett jogokat a Kehinek. A pontosítás helyett végül azonban új javaslatot nyújtott be szombaton a parlamentnek a KIM. Ebben az MNB nevesítésével a tárca egyértelművé tette, hogy a Kehi továbbra sem ellenőrizheti a jegybank működését (ez az MNB felügyelőbizottságának és az Állami Számvevőszéknek a dolga), a 25 százalékos részesedési minimummal pedig elfogadható szintet határozott meg az ellenőrizhető vállalkozások körére.