Bár az első negyedévben még összességében stagnált a kiskereskedelem (0,2 százalékkal nőtt), azóta minden hónap visszaesést hozott, így a január-augusztusi forgalom összességében 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint idén egy-két százalékkal csökkenhet a kereslet, ami azt jelenti, hogy a tavalyi stagnálás után visszatért a 2007 óta tartó zsugorodás.

A recessziót jól mutatja, hogy még a teljes volumen 44,8 százalékát adó élelmiszer-forgalom is csökkent, pedig kiadásaik közül a háztartások ezt az utolsók között fogják vissza. Az élelmiszer-, illetve az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene – az élelmiszerárak 6,3 százalékos emelkedése mellett – augusztusban másfél százalékkal mérséklődött, míg az év első nyolc hónapjában stagnált az előző év azonos időszakához képest.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma ennél nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal zsugorodott augusztusban, míg az év eleje óta 2,2 százalékkal. A legnagyobb mértékben, 9,3 százalékkal a bútor- és a műszakicikk-üzletek bevétele esett. Az átlagot meghaladó volt a visszaesés az iparcikküzletekben is (4,8 százalék). Az utolsó nyári hónapban – a magas üzemanyagárak mellett –kevesebbet költöttünk üzemanyagra (3,3 százalék), ruhára és cipőre (2,6 százalék), gyógyszerre és gyógyászati termékekre (1,9 százalék), mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor folytatódott a dinamikus bővülés a csomagküldő és internetes kereskedelemben (46,6 százalék), de több jutott illatszerre (6,4 százalék) is.

AzOKSZ várakozása szerint jövőre sem bővül a fogyasztás. A piac alakulására leginkább az infláció, a gazdaság teljesítménye, illetve az EU/IMF-hiteltárgyalás lesz hatással. Márpedig a beruházási ráta alacsony szintje az idei év egészére recessziót ígér, s jövőre is csak egy százaléknál kisebb gazdasági bővülésre lehet számítani, emellett lapunk információi szerint elképzelhető, hogy az EU/IMF-tárgyalások folytatása átcsúszik a jövő évre. Ami a pénzromlást illeti: az elemzők által korábban nyolc-tíz százalék körülre várt élelmiszer-drágulás elkezdett megjelenni az árakban, amit alighanem a kormányzat időközben bejelentett megszorító intézkedései is felturbóznak majd, mivel a különféle módon extraadóztatott cégek továbbhárítják majd a pluszterhet a fogyasztókra, így tovább csökken a hazai vásárlóerő.