Megsértődött az IMF, idén már nem jön vissza?
Az IMF valószínűleg „zokon vette” a kormányzati fizetett hirdetéseket és az azok által teremtett valutaalap-ellenes közhangulatot, ezért „nem siet vissza a pénzéért”. (Október 23-án már az IMF-főtárgyaló Varga Mihály tárca nélküli miniszter is keserédesen beszélt arról, hogy „ismét idegen erők szorításába kerültünk, ismét távoli érdek hozta fejünkre a bajt. [...] Bár most külföldi katonák csizmája nem tapos hazai földön, mégis megbéklyózták országunkat.”)
A tárgyalási folyamatokat jól ismerő forrásunk szerint az érzelmi megközelítésen túl prózai okok is húzódnak a távolmaradás mögött: a brüsszeli apparátust befolyásolni tudó gazdasági érdekcsoportok „nem szeretnék kiengedni Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól”. Ezért követeli Brüsszel a „2/B csomagot” is – mondta munkatársunknak az egyik kormánypárti politikus, aki utalt Orbán Viktornak arra a nyilatkozatára, amely szerint az Európai Bizottság elismerte, hogy a két Matolcsy-csomag újabb egyenlegjavító intézkedéseivel Magyarország „már majdnem” eleget tett a kívánalmaknak.
Erről vasárnap az ATV-ben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta: a magyar társadalom nem terhelhető tovább, ezért kell Brüsszelnek a különadókat, az új közteherviselést elfogadnia. Arról, hogy az IMF-megállapodás még az idén megvalósul-e, azt mondta: szerinte az bölcs dolog lenne, ám nem tudja, hogy az IMF mit akar. „De el kell döntenie, hogy meddig próbál az országgal játszani.” Arra, hogy egyetért-e a békemenet szervezőinek azzal az értelmezésével, hogy Orbán Viktort meg kell védeni, mert az országot Brüsszelből zsarolják, Lázár János úgy válaszolt: a kormány komoly nyomás alatt volt az elmúlt egy esztendőben, hogy bizonyos üzleti köröknek kedvezzen, és a közteherviselést ne szervezze át.
Forrásunk megerősítette: a kormány valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy ne függesszék fel a 495 millió eurós kohéziós felzárkóztatási pénz folyósítását – ez 140-150 milliárd forint. Azaz: szüntessék meg a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást.
– Olli Rehn uniós pénzügyi biztos és néhány baloldali uniós szereplő túlságosan szigorú Magyarországgal. De a szigornak enyhülnie kell, mert Magyarország mindent megtesz azért, hogy bizonyítsa: a háromszázalékos hiánycél tartható lesz jövőre. Igaz, Brüsszelnek nem tetsző intézkedésekkel, bankadóval és más válságadókkal – mondta kormányközeli forrásunk, aki azt reméli: ha november 7-én, amikor az Európai Bizottság elkészíti az országjelentést, még nem szüntetik is meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben, ennek legkésőbb decemberben az uniós gazdasági és pénzügyi tanács, az Ecofin ülésén meg kell történnie.
Idetartozik, hogy Brüsszel azt vizsgálja, „Magyarország tett-e megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében”. A hangsúly a „fenntartható” jelzőn van. Egy 600 milliárdos egyenlegjavulás és a konszolidált hiány sem biztosít jövőre egyszázalékosnál magasabb gazdasági növekedést, sőt a kiigazítások (megszorítások) recesszióhoz vezethetnek. Arról nem is beszélve, hogy a bankadót (amely leginkább az osztrák Raiffeisen Bank Internationalt és az Erste-csoportot sújtja) az IMF elutasítja. S annak ellenére, hogy a kormány az igazságos közteherviselés retorikáját alkalmazza, kimutatták: a pénzintézeteknél a magyar bankadó nagysága a mérlegösszeg 0,53 százalékát teszi ki, és ezzel messze meghaladja a más EU-országokban érvényes kulcsokat. Ráadásul a kormány Matolcsy György bejelentése ellenére sem adott még be az Országgyűlésnek olyan módosító indítványt, amely kiveszi a tranzakciós illeték hatálya alól az MNB-t. „A kormány nem teljesít részelvárásokat, akkor lesz erről döntés, amikor már lesz végleges megállapodástervezet az IMF-fel” – mondta egy kormánypárti politikus.
A kormányoldalon bíznak abban, hogy ha az Európai Bizottság vagy az Ecofin ráteszi a pecsétet a 2013-as magyar költségvetésre, és megszünteti az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást, akkor az IMF is visszatér a tárgyalóasztalhoz. Forrásunk szerint így megeshet, hogy a tárgyalások csak a jövő tavasszal zárulnak.
