Eddig sem adtak ennek sok esélyt, de a második Matolcsy-csomaggal és a kilátásba helyezett harmadikkal végképp reménytelenné vált a helyzet. Még az is felvetődött, hogy megszüntetnék a cafeteriát.

Miközben úgy tűnik, hogy jövőre még egy jelképes minimálbér-emelés is több mint kétséges, az idei béradatok egyre elkeserítőbbek. A KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Figyelembe véve, hogy augusztusban hat százalék volt az infláció, a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset a nemzetgazdaság egészében 4,6, ezen belül a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent. A jövő évi adóváltozások sem javítanak a helyzeten.

Ha nem változnak a bruttó bérek, akkor az idei reálbércsökkenés után a gyermeket nem nevelők esetében bruttó 202 ezer forint havi jövedelem alatt a nettó bér nem változik, e fölött mintegy 4,32 százalékkal emelkedik havi 661 850 forint bérig, majd ez az előny fokozatosan elolvad, s 1 011 595 forint havi jövedelem felett veszteségbe csap át. Ehhez hozzátéve a várható inflációt, világosan látszik, hogy 2013-ban még kevesebbet érnek majd a fizetések.

A tegnapi egyeztetésen éppen ezért az is felmerült, hogy ha nem lehetséges a béremelés, akkor a minimálbérek és a garantált bérminimum reálértékének megtartásához a kormány 16-ról 12 százalékra csökkentse a személyi jövedelemadó (szja) mértékét a két bérkategória esetében. Igaz, a reálpozíció megtartásával is fennmaradna az a mostani helyzet, amely szerint a minimálbér mindössze 75 százalékban fedezi a létminimumot – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek azt mondta: a Matolcsy György által bejelentett intézkedésekkel elkoptak a munkahelyvédelmi akciótervben a munkáltatóknak ígért kedvezmények, veszélybe került a tervezett intézkedések hatékonysága is. A kiigazító csomag tükrében közgazdaságilag nem indokolt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, mert a csomaggal olyan jelentős pozícióromlást szenved el a vállalkozói szféra, hogy nem lesz forrás béremelésre. A cafeteriát érintő változások kapcsán a főtitkár azt mondta: a munkaadók vagy elveszik a béren kívüli juttatásokat, vagy beépítik a bérbe; ezt azonban nem minden munkáltató tudja megtenni.

Ahhoz, hogy egyértelműen állást tudjanak foglalni a jövő évi bérek kérdésében, az összes csomagot látniuk kell, és „tiszta mérleg” tudatában kell folytatni a tárgyalásokat. Ezzel Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is egyetértett, s mint mondta, alaposan fel kell mérni a pontos hatásokat, ugyanakkor jelenleg ők sem látják a lehetőségét a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének. Ő is úgy látja, hogy a költségvetési kiigazítással nemcsak eltűntek a munkahelyvédelmi akcióterv kedvező hatásai, hanem „a mérleg átfordult negatívba”. Úgy vélekedett, hogy a terhek növekedése a vállalatok bérpolitikájára is hatással van, ezért a vállalatok jelentős többségénél jövőre nem lesz béremelés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem nyilatkozik, de a következő, november 5-i egyeztetésre számításokkal érkezik, és megteszi ajánlatát.